Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
76 OROSZ LÁSZLÓ áll, mint a németnek, úgyhogy magyar részről is lényegében hasonló eséllyel rendelkeznek. Épp azért, mert magam is ezen alapelvet vallom, értékelni tudom az On együttműködését, s ezért fogok mindenkor valamennyi tanulmányt nem pusztán tudományos szempontból üdvözölni, hanem egyfajta pszichológiai érintkezés építőelemeként is, ha szabad ezt így kifejeznem."111 Felelőssége súlyával Mályusz is tisztában volt, s azt is világosan látta, hogy az általa választott út (a népiségtörténet) német analógiája miatt hazája tudományos életében további, elhúzódó konfliktusokkal kell még számolnia. Valóban föltett szándéka volt ezért a német kollégája által különösen szorgalmazott alapvetését adni koncepciójának. Mint későbbi levélváltásaik során is utalt rá: „Gondolatban készen van a szerkezet, elkészítése azonban teljes egészséget kíván. Megnyugtatom azonban, hogy biztosra veheti kéziratomat. Ezt a munkát nagyon ambicionálom."112 Úgy gondolta azonban, hogy úttörő látásmódját fölvázolandó, kezdetnek egy a „magyar népiség" alakulásának vizsgálata kapcsán is megkerülhetetlen probléma, az idegen etnikumokhoz való viszony körüljárására vállalkozik. Javaslata szerint „először egy terjedelmesebb cikkben a 'középkori magyar nemzetiségi politikát' ismertetném meg. Ez ugyanis ki van dolgozva, mivel előadásaimban a múlt szemeszter folyamán ismertettem."11 3 Mályusz úgy vélte, e tanulmány tematikailag is jól belepasszol a müncheni lap profiljába és hangnemét, mondanivalóját tekintve sem fog — még a harciasabb német tudományos körök részéről sem — ellenállást kiváltani. Saját bevallása szerint ugyanis épp ebben az időszakban, az óráira való készülés és a témakörben való további elmélyülés során került szembe a nemzetiségek iránti középkori toleranciának a magyar történeti tudatba bevésődött tételével.11 4 „Meggyőződésem szerint — írja Mályusz — Ön nem találhat, német részről, kifogásolni valót. Nagyobb ellenkezésbe kerülhetek azonban a mi, magyar uralkodó közfelfogásunkkal, amely talán rossz néven is vehetné, hogy a szentistváni eszméről vallott hitet német folyóiratban óhajtom kissé korrigálni. De, meggyőződésem szerint sikerül a tények alapján és az igazság felmutatásával elhárítani az akadályokat s bízom abban, hogy a magyar tudományos életet jellemző elfogulatlanság könnyűvé fogja tenni dolgozatom eredményeinek itthoni elfogadtatását."115 Uralkodó közfelfogáson Mályusz természetesen örök riválisának, a — márleköszönt, de még mindig megkérdőjelezhetetlen politikai befolyással rendelkező 111 Uo. 112 Mályusz-Valjavec. Budapest, 1942. IV 14. A betegségére vonatkozó utalást ugyanezen levelében oldja fel: „Mellhártya-irritációval hosszabb ideig feküdtem, most pedig höemelkedések maradtak vissza... Betegségem alatt nem igen dolgozhattam; annál többet elmélkedtem a 'magyar néptörténet' cikken." A nagyszabású munka azonban továbbra is késett, s Valjavec csak azután hagyott fel leveleiben a téma kidolgozását illető kitartó ostromával, hogy az végül bővebb összefüggésekbe ágyazva, s az egész magyar történettudomány reformjának egyik lehetséges útját ábrázolva — hatalmas viharok közepette — Magyarországon jelent meg. [Mályusz Elemér: A magyar történettudomány. (Bólyai-könyvek) [Budapest, 1942.] (156 old.)] 113 Mályusz az 1937/38-as tanév I. félévében „A középkori magyar néptalaj', a II. félévben pedig „A középkori magyar kultúrtalaj (a magyarság és a nemzetiségek)" címmel hirdette meg előadásait. 114 Vó. Mályusz Elemér: Az egynyelvű ország. (In: Századok 75 (1941), 113-139.), 139. 115 Mályusz-Valjavec. [Budapest], 1939. IV 1.
