Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 75 mivel a magyar településtörténet éppúgy érdekel engem, mint a német. Sőt azt hiszem kijelenthetem, hogy az egész Kárpát-medence tekintetében településtörténeti szempontból csak akkor láthatunk tisztán, ha a munkálatok magyar oldalról is beindulnak. Ameddig például nem ismerjük pontosan a szlovákiai magyar néptalaj történetét, annak változásaival együtt a történelem folyamán, addig nem várhatunk meggyőző állításokat a szlovák néptalaj és az ottani német nyelvszigetek tekintetében sem. Én magam mindig is ellene voltam azon módszernek, mely a délkelet-európai német nyelvszigeteket anélkül kívánta kutatni, hogy a környezetről és a befogadó állam adottságairól megfelelő mértékben tudomást vett volna."10 9 Természetesen ahhoz, hogy a német település- és népiségtörténeti kutatások beépíthessék eredményeik közé a vonatkozó magyar vizsgálatok alapján nyert információkat is, különösen fontos lenne, hogy a Mályusz által készítendő módszertani alapvetés mihamarabb napvilágot láthasson a Südostdeutsche Forschungen hasábjain. „Jó okom van feltételezni, hogy a munka külföldön, úgy Németországban, mint az utódállamokban, nagy feltűnést fog kelteni"110 - csillantott fel további távlatokat Valjavec kollégája számára, majd lapjának a kölcsönös megértés érdekében kifejtett — olykor elutasítással találkozó — erőfeszítéseire utalt, világossá téve ezzel a még mindig késlekedő Mályusz számára erkölcsi felelősségét, hogy a véleménynyilvánítás terén felkínált esélyegyenlőséget a magyar tudomány érdekeinek védelmében kihasználja-e: „Általában véve is feltétlen örömmel töltene el, ha minél gyakrabban és minél többet hozhatnék le az Ön tollából. Eltekintve a személyes örömtől, amit az Önnel való ismeretség okoz, én aztán igazán jól tudom, micsoda hatalmas tudományos nyereség adódik ebből orgánumunk számára. Pontosan tudom, hogy sok helyütt Magyarországon lapomat félreismerik, s megütköznek azon, hogy egyebek mellett olyan tanulmányok is megjelennek, melyek a magyar álláspont ellen irányulnak. Elfelejtik azonban, hogy ez az álláspont nem az én álláspontom, továbbá elfelejtik a lap multilaterális karakterét figyelembe venni, mely nem egy bizonyos pozíciót vállal fel, hanem azáltal kíván szolgálni az államok közti együttműködésnek, hogy minden ország kutatása nyíltan és szabadon kifejtheti álláspontját. Véleményem szerint a közép-európai nacionalizmus következményeihez tartozik, hogy manapság az egyes népek kultúrtudománya bizonyos ellentmondásba került egymással, mely a legjobb akarattal sem iktatható ki máról holnapra. Nézetem szerint minden azon múlik, hogy ne veszítsük el a nyugalmat és az együttműködés fennálló lehetőségeit teljes mértékben kihasználjuk. Úgy hiszem, hogy a tényszerűtlen elemek és hangnemek kikapcsolása általi kölcsönös megismerés sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy idő múltán az ellentétek sokkal inkább elsimuljanak, mint az pillanatnyilag lehetségesnek tűnik. Mindenesetre a 'SODF' a magyar kutatásnak éppúgy nyitva (1898-1965) nyelvész, néprajz-, település- és helynévkutató, szlavista, az MTA tagja.] Ezért 1940 őszén Otto-Albrecht Isbertnél, a berlini magyar intézet, majd a stuttgarti Deutsches Ausland-Institut munkatársánál próbálkozott, s kapott biztató választ (1940. X. 22.; X. 30.). Végül azonban Mályusz településtörténeti disszertációsorozatának első darabjáról a müncheni lapban nem jelent meg recenzió. 109 Valjavec-Mályusz. München, 1938. XI. 19. 110 Uo.
