Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 73 an foglalkoztatták. 97 Ám bizonyára saját — már évtizedes — kutatásainak habilitációs munkává összeállásáról is büszkeséggel számolt be.9 8 A további együttműködés szándékának biztos jeleként fogható fel az újabb tanulmányok megjelentetése érdekében kifejtett buzgalom. Mályusz maga ajánlott egy kisebb cikket 1938 legelején. Mint jelezte, kész lenne „valami érdemlegesebb közleményt adni, kb. 2-3 oldal terjedelemben; arról, hogy II. József a szerbség politikai és kulturális ügyeinek vezetését az udvari haditanács helyett a magyar hatóságokra akarta bízni, ezek azonban, sajnos, elhárították maguktól a megbízatást. Teljesen ismeretlen mozzanat ez, rendkívül jellemző Józsefre — motu proprio vetette fel a tervet — de a magyar hatóságokra is, azonkívül érdekelné a szerb, ill. jugoszláv történeti kutatást is."99 Valjavec örömmel konstatálta a javaslatot10 0 , sőt 1938. őszi találkozásukat követően maga is emlékeztette kollégáját egy kidolgozandó problémára, a személyes megbeszélésük során rendkívül fontosnak ítélt magyarországi népiségtörténeti kutatások alapvetésére: „Szabadjon tehát remélnem, hogy megbeszélésünk értelmében, amelyre sok örömmel gondolok vissza, a 97 A lap profiljának az eredeti — kizárólag a németségre összpontosító — koncepcióhoz képest történő bővítése, természetesen egy több lépcsős folyamat eredményeként, már megkezdődött és a 30-as 40-es évek fordulójától még látványosabbá vált. (Vo. a korábban ezzel kapcsolatban elmondottakat ill. a profilváltást alátámasztó, a 35. jegyzetben említett iránymutató tanulmányokat.) A tartalmi elemek mellett a formai jegyek is megváltoztak, melynek kezdő lépéséről Valjavec már első találkozásukat követően, 1938 májusában beszámolhatott. A Südostdeutsche Forschungen idáig voltaképpen nem is folyóiratként, hanem évkönyvként jelent meg, a változás jeleként azonban már azt írhatta kollégájának, „remélem egyébként, hogy kb. 4 hét múlva küldhetem Önnek a 'SODF' 1938-as évfolyamának 1. füzetét, melynek terjedelmi és tematikai felépítése terén ez év folyamán remélhetőleg nagymértékű előrelépés történik." (Valjavec-Mályusz. München, 1938. V 12.) Az immáron valóban egy folyóirat ismérveinek megfelelő Südostdeutsche Forschungen (a cím „Südost-Forschungen"-re változtatása 1940-ig váratott magára) elindulásától a világháborús összeomlásig csaknem évről-évre gazdagodott valamivel, ami terjedelmét, külső megjelenését, vagy tematikai tagolódását lényegesen módosította. 1936-os első évfolyama 311 oldalas terjedelemmel jelent meg, 1939-re már 996 oldalt számlált, 1940-ben pedig elérte legnagyobb terjedelmét (1037 oldal). Az első két évfolyam tanulmányokra ill. kisebb közleményekre bontott tartalmi tagolódása 1938 óta könyv- és folyóiratszemlével bővült, mely évfolyamonként váltakozva hol alfabetikus rendben, hol országok szerinti bontásban recenzálta a térséggel kapcsolatos szakirodalmat. 1941-től jelentkezik újabb tartalmi egységként a „Nachrichten"-rovat, csokorba gyűjtve a délkelet-kutatás tudományos híreit, a különböző intézetek által szervezett eseményeket, valamint a személyi híreket, kinevezéseket és haláleseteket. A „valjaveci koncepció" kis lépésekben történő térnyerésének látványos bizonyítéka, hogy az 5. évfolyam (1940) már elhagyta címéből a leszűkítő jelentéstartalmú „deutsch" tagot, s egyidejűleg áttért a gyakorlatlan szem által nehezen olvasható „fraktur" betűtípusról a térségünkben megszokott „antiqua"-ra. 98 Valjavec 1938-ban habilitált a délkelet-európai német kultúrbefolyás témakörében. A munka majd csak 1940-ben lát napvilágot. Ennek előzetes kutatási eredményei a magyarországi német népiségkutatás folyóirataiban jelentek meg folytatásokban. (Vö. 54. jegyzet.) A végső formába öntés munkálatairól Mályusz udvarias formában érdeklődött első találkozásukat követően. VÖ. Mályusz-Valjavec. Budapest, 1938. I. 31. 99 Mályusz-Valjavec. Budapest, 1938. I. 31. A cikk végül — Valjavec többszöri sürgetése ellenére is — csak évekkel később készült el, s csupán Mályusz 1943. II. 21-i leveléhez mellékelve került a Südost-Forschungen szerkesztőjéhez. 1944. VI. 13-i levelében Mályusz már a korrektúrát is visszaküldte, ám a nyomdakész szöveg (csakúgy mint Mályusz feleségének szintén ekkor készített, s hasonlóképp már korrektúrázott színháztörténeti tanulmánya) a front átvonulásakor megsemmisülhetett, mert a magyar tudós-házaspár cikkeit a Südost-Forschungen későbbi, háború utáni számaiban sem találjuk. 100 Valjavec-Mályusz. München, 1938. II. 8.
