Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
72 OROSZ LÁSZLÓ betöltött munkaköre még inkább e meglévő kapcsolatrendszer bővítésére, ill. más minőségű, a politika helyett hangsúlyozottan a tudományos élet felé orientálódó továbbépítésére ösztönözte. Ennek megfelelően magyarországi (és délkelet-európai) utazásai ezután is meglehetős rendszerességgel bonyolódtak, s a személyes kontaktusteremtések gyümölcsöző eredményeiről a levelezésében nyomon követhető visszajelzésekből (is) pontosan értesülhetünk. 1937 késő nyarán-kora őszén Valjavec ismét a térségbe látogatott, hogy szeptember első felét Erdélyben, az október végéig terjedő időszakot pedig Budapesten töltse tanulmányi céllal.93 Ez alkalommal, az előzetes egyeztetéseket követően9 4 , a Mályusszal való személyes találkozásra is sor került. Az ekkor — magyar kollégája lakásán — folytatott eszmecseréjük nem maradt folytatás nélkül. 1938 szeptemberében újabb (budapesti) találkozás követte, melynek során Mályusz — későbbi leveleik tanúsága szerint9 5 — a hazájában meg nem értéssel fogadott népiségtörténeti koncepciója átgondolt és konzekvens kidolgozására tett ígéretet Valjavec lapja számára.9 6 E találkozók során nem csupán a magyar történész konfliktusai és az ezek áthidalását segítő további kooperáció lehetőségei merültek fel, de a müncheni kutató szakmai tervei is szóba kerültek. Ezek között nyilván a Südostdeutsche Forschungen formai és tematikai átalakítására vonatkozó szándékáról is tájékoztatta kollégáját, ezek ugyanis a szerkesztésre vonatkozó megbízatása óta állandólatai voltak Magyarország irányában (Angyal Dávid, Császár Elemér, Farkas Gyula, Gréb Gyula, Lám Frigyes, Schmidt Henrik). Szekfű Gyulával váltott levelei még régebbre, egyetemi tanulmányai kezdetéig, 1930-ig mennek vissza. Váczy Péterrel való kapcsolatára lásd a korábban elmondottakat. A Valjavec-hagyaték áttanulmányozása és a Münchenben őrzött levelek rendszerezése során e sorok írójának figyelme — az anyag méretét felmérve kényszerűen — a területi elvhez igazodott, vagyis a levelek teljességre törekvő összegyűjtése során a figyelem kizárólag a trianoni Magyarországon élő ill. onnan külföldi tudományos intézetekbe delegált levelezőpartnerekre koncentrálódhatott. A Südost-Institutban folytatott kutatómunka számszerűsítésekor ily módon tekintetbe vehető levelek száma 1335, a Valjavec kapcsolatrendszerében Magyarországon bizonyítható célszemélyeké pedig 117. E megállapítás kiegészítendő annyival, hogy e sorok írójának feltett szándéka szerint Valjavec magyarországi kapcsolatrendszerének teljességre törekvő összeállítása, s leveleinek statisztikai jellegű állományfelvétele folytatódik, így az érintett személyek magyarországi hagyatékainak átvizsgálása során ezen adatok minden bizonnyal módosulni fognak. A már fellelt levelek magyarországi archívumok átvizsgálásával történő kiegészítése a Mályusszal folytatott levelezés sajtó alá rendezésével kapcsolatos munkálatokkal megkezdődött, ennek eredményeként született e tanulmány. 93 Valjavec-Mályusz. München, 1937. VIII. 6. 94 Valjavec-Mályusz. Budapest, 1937. IX. 22., Mályusz-Valjavec. Budapest, 1937. IX. 28., Valjavec-Mályusz. [Budapest], 1937. X. 1. 95 Valjavec-Mályusz. München, 1938. X. 17., Mályusz-Valjavec. [Budapest], 1938. XI. 16. 96 E budapesti beszélgetés alkalmával oszthatta meg müncheni kollégájával Mályusz a magyar népiségtörténeti kutatások életre hívásával kapcsolatos, a 20-as 30-as évek folyamán kiérlelt koncepcióját, melyre vonatkozóan a pályafutása legkorábbi szakaszától kezdve recenziók sorai közé rejtett, vagy a Hóman-féle gyűjteményes kötet (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Budapest, 1931.) általa írt vonatkozó fejezetében röviden már kifejtett elképzelései, immáron a tervezett kutatások alapvetéseként megfogalmazva, konzekvens kidolgozásra vártak. Valjavec saját folyóiratának rokon (bár ellentétes előjelű, azaz német népiségtudományi) szellemiségű irányvonalához illeszkedőnek érezvén a magyar népiségtudomány szárnypróbálgatásait, teret kínált magyar kollégája elképzelései számára. Mályusz gondolatmenete végül nem a Südostdeutsche Forschungenben nyert megfogalmazást, hanem Magyarországon jelent meg, s az elkövetkező években a magyar történettudomány berkein belül komoly hullámokat kavart.
