Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 71 ségtörténet tárgykörében tartott előadássorozatában (1936/37, két féléves kollégium). A hallgatóság témába való bevezetése során a nyelvtudomány, etnográfia, etnológia, szociológia új vizsgálati módszereit is felhasználó Mályusz Petranu és az erdélyi román fatemplomok kutatásának példáján bizonyította, hogy az európai tudományos élet által kifejlesztett új metódusok ügyes stratégiával és természetesen a hazai viszonyokra való átültetésükkel átvehetőek, mi több felhasználásuk szükséges. Petranu — Mályusz bizonyításai szerint — prekoncepcióból kiinduló vizsgálódásai, tendenciózus következtetései és taktikus módon nyugat-európai elméletekkel harmonizáló megfogalmazásai nyilvánvalóvá teszik, hogy „a román tudományos élet nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a magyarság kulturális, természeti szerepét háttérbe szorítsa és a román népet alaptalanul felnagyítsa. Teszi ezt, sajnos, sikerrel. Viszont a mi igazunkat csak úgy tudjuk bebizonyítani, ha megállapításainkat egy külföldön is elismert modern teóriával [egyúttal logikai átkötés ez a Mályusz által szorgalmazott — német gyökerű, de a német megközelítéssel felvállaltan polemizáló — népiségtörténeti kutatások létjogosultságához! - O.L.] [...] támasztjuk alá. Ezért nagyjelentőségű, hogy néprajzi kutatásunk [...] a külföldön helyesnek bizonyult módszert alkalmazza. [...] A magyarság szerepét ugyanis sokkal hihetőbb formában tudjuk így megismertetni, mintha mi is az egész magyar faépítészetet autochton fejlődésűnek, a magyar faj lelkiségéből eredeztetnénk, vagyis ha a román kutatással azonos elvi alapokon állanánk. Nemzeti és tudományos szempontból egyaránt nagyobb eredményeket érünk el, ha a kutatás modern eszközeit [...] alkalmazzuk, mintha elavult álláspontot képviselve, tendenciózusan törekszünk hamis teóriákat erőszakolni. [...] Amennyivel valószínűbb és természetesebb a magyar előadás, annál több a remény, hogy a most megtévesztett külföldi tudományos körök is elfordulnak majd a román kultúrpropaganda tudománytalan eszközeitől."9 1 Kapcsolatuk tartóssá válása, s a Südostdeutsche Forschungenben való közreműködés által immáron elmélyülése kitűnő apropót teremtett a személyes megismerkedésre. Valjavec már egyetemistaként többé-kevésbé rendszeresen látogatott Magyarországra, s a szünidőket ott töltve nem csupán a „népiségi munkában" vett részt aktívan, de tudományos kérdésekről is rendszeresen konzultált Bleyerrel, s más szakemberek irányába is kapcsolatokat épített.92 A Südost-Institutban megcsonkulása felett napirendre térni képtelen, tanácstalanul befelé forduló magatartását, szemben a tudománypolitikai offenzivitást és az európai szakmai fórumokon való rendszeres jelenlétet stratégiai kérdésnek tekintő kisantant államokbeli aktivitássíd. Mindez azután idővel a szórványosan megfogalmazódó magyar ellen-álláspontok elszigetelődését, ill. a nemzetközi tudományos és populáris köztudatból való kikopását eredményezte. Valjavec levelezésében, s egyáltalán magyar kapcsolatrendszerében számtalan további példát találunk a két világháború közötti időszak ellenséges kelet-közép-európai szomszédságpolitikáját tévesen lereagáló, sértődötten önmarcangoló vagy éppen gőgös és a méltatlannak tartott viták szintjére leereszkedni nem hajlandó, elhibázott magyar tudománypolitikai álláspontra. 91 Az elhangzottakat — aprólékos munkával rekonstruálva — a 90-es években a Mályusz hagyaték gondozója, Soós István rendezte sajtó alá, Mályusznak az egyetemi előadásai II. félévéhez készített jegyzeteit felhasználva. Vo. Mályusz Elemér: Népiségtörténet. Budapest, 1994. (Társadalom-és művelődéstörténeti tanulmányok; 13.) A Petranura vonatkozó részek: i.m. 118-121., az idézet helye: 121. 92 Bizonyítja ezt kiterjedt levelezése, melyben jóval a Südost-Instituthoz kerülését (1935. október) megelőzően kelt darabok is fellelhetőek. 1934-ben már dokumentálható tudományos kapcso-
