Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 69 2. évfolyamában8 0 , sőt mint Valjavec válaszlevele kiemelte, ,,a 2. évfolyam dísze lesz".8 1 A kézirat megérkeztének visszaigazolása mellett Valjavec egy különösen kényes és a magyar történész-társadalmat megosztó problémára is utalt akkor, amikor a Mályusz által szorgalmazott népiségtörténeti kutatások eredményeinek közzétételére alapított új sorozat nyitókötetének megjelenését üdvözölte. A Mályusz nézeteihez sok tekintetben közel álló Szabó István alapvető fontosságú munkájáról van szó8 2 , amellyel kapcsolatban Valjavec sietett leszögezni: „Rendkívül érdemdúsnak találom. Lelkiismeretes munkamódszere Németországban is példaértékű lehet. Gratulálok Önnek az új sorozathoz8 3 , melynek első kötete határozottan sikeres elgondolást körvonalaz." Az „Ugocsa megye" hazai fogadtatása azonban világosan mutatta a népiségtörténeti koncepció magyarországi lehetőségeit, s a csalódás, amit Mályusz érzett a valóban értékes munka kicsinyes, személyi ellentétek áldozatául esése felett84 , csak még inkább Valjavec kezére dolgozott abban a tekintetben, hogy tovább erősítette az egymásrautaltság érzését a magyar kollégában, amennyiben az legalább a kötet iránt érdeklődést mutató Valjavec8 5 80 Mályusz Elemér: Kaunitz über die Kulturpolitik der Habsburgermonarchie. In: Südostdeutsche Forschungen 2 (1937), 1-16. (Klny. München, 1937. 16.) 81 Valjavec-Mályusz. München, 1937. I. 19. 82 Szabó István (1898-1969) történész, a debreceni egyetem iskolateremtő tanára. Kutatási területe a két világháború közötti időszakban településtörténet és népiségtörténet, a II. világháború után főként agrártörténet és történeti demográfia. Szóban forgó munkája: Ugocsa megye. Budapest, 1937. (Magyarság és Nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. Hóman Bálint és Domanovszky Sándor közreműködésével szerk. Mályusz Elemér. I.sor. l.köt.) 83 A Mályusz által életre hívott két településtörténeti sorozat közül a „Magyarság és Nemzetiség" a felvidéki vármegyéket kívánta csokorba gyűjteni Pozsonytól Beregig (az Ugocsa megye köteten kívül elkészült még IIa Bálint Gömör megyéje (1944) és Bakács János Hont megyéje (1971) -utóbbi a II. világháború után természetesen már nem a Mályusz-féle sorozatban jelent meg; a többi feldolgozásra kiadott vármegye nem készült el), míg a „Település- és Népiségtörténeti Értekezések" kötetei (Mályusz tanítványainak doktori disszertációi; 8 munka jelent meg e kutatások eredményeiből) inkább az egykori kelet-magyarországi, erdélyi vármegyékre koncentráltak. 84 Vö. Lénárd Ödön és Meskó Lajos recenziója az Ugocsa-kötetről: Helytörténetírás és nyelvészet. In: Történetírás I (1937), 3. sz., 313-323. A Történetírás című folyóirat 1937-ben indult útjára a Mályusszal közismerten rossz viszonyban álló Belitzky János szerkesztésében. Ellentétük egyik fejezeteként a protestáns Mályusz megtámadására Belitzky egy tudatosan kiválasztott katolikus lapban cikket tett közzé ,A magyar helytörténetírás problémái"-ról (In: Vigília l.évf, Il.kötet (1935), 91-108), melyben bizonyos módszertani kérdéseken túl azt hányja ellenfele szemére, hogy német példák alapján dolgozott. Belitzky újonnan indított lapja maga is felvállalta a népiségtörténeti irányultságot, azonban szerkesztője és a főmunkatársi gárda (Csapodi Csaba, Ember Győző, Tóth László) elképzelései szerint kifejezetten Mályusz (és a Századok, melynek 1935-ig szerkesztőbizottsági tagja volt) katolikus riválisa kívánt lenni. A harcos új orgánum első lépéseként kirohanást intézett a — sapienti sat! — Mályusz köréhez tartozó, s úttörő munkáját az általa szerkesztett népiségtörténeti sorozat nyitóköteteként publikáló Szabó István Ugocsa-könyve ellen. (Vö. Erős, 154-155.) Hogy a méltatlan, s valójában Mályusznak szánt támadás híre Valjavechez is eljutott, arról 1938. II. 8-i levelének utalásából értesülünk: ,A Szabó-féle könyv 'Történetírás'-ban közölt ismertetését fejcsóválva olvastam." 85 A kötet németországi megismertetését Valjavec vállalta, mégpedig oly módon, hogy személyesen is bemutatja a Historische Zeitungban (Valjavec-Mályusz. München, 1937. II. 20.) és lapjában is bírálatot jelentet meg róla. Valjavec valóban közölt is egy rövid recenziót az Ugocsa-kötetről a tekintélyes folyóiratban, melynek élén ekkor egykori müncheni professzora és az előző évben leköszönt Südost-Institutbeli főnöke, Kari Alexander von Müller állt. (VÖ. Historische Zeitschrift 157 (1938), 442). Szabó munkáját egyebek mellett „népiségtudományi célkitűzése következtében" tartja üdvözlésre méltónak, majd hozzáteszi, „nézetem szerint Sz. a falvak nyelvi viszonyaira vonatkozó hivatalos adatokat nem minden esetben a szükséges elővigyázattal kezelte, ami mindazonáltal a
