Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Gecsényi Lajos-Tatjana Guszarova: A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között 653
662 GECSÉNYI LAJOS-TATJANA GUSZAROVA ügyvédjeinek a névsorában szerepelt.5 3 Egy 1653 decemberében Aszalay István pozsonyi kamarai tanácsoshoz intézett levele szerint szívesen vállalt volna bármely állást, ekkor konkrétan a tokaji harmincadosság iránt érdeklődött.5 4 Az előrelépés lehetőségét számára az 1655-ben tartott országgyűlésen elfogadott 23. törvénycikk nyitotta meg, amely kimondta, hogy az országbíró vagy az ország felső részeiben lakjék, vagy az ítélőmestere azokból a részekből való jómódú birtokos legyen, és állandóan ott lakjék.5 5 Ügyvédi működése, a Zemplén megyei birtokos nemességgel kialakult kapcsolatai hívhatták fel rá Nádasdy Ferenc országbíró figyelmét. 1657. október 6-án találkozunk vele először ítélőmesteri minőségében.5 6 Ettől kezdve — 1662-ig megtartva a megyei nótáriusságot is — Felső-Magyarország egész területén működött. Miközben házassága révén Királyhelmecen és környékén szerényebb birtokot szerzett, 1658 őszén megkapta az uralkodótól az örökös nélkül elhalt Egry-Vanczod László nagyrozvágyi nemesi kúriáját, kistárkányi és örösfalui jobbágyait.5 7 A pályázók vagyoni és társadalmi helyzete tehát számos hasonlóságot mutatott. A döntés meghatározó elemét így aligha kereshetjük másban, mint a hivatal betöltéséhez szükséges ismeretek jellegében. Ha arra gondolunk, hogy 1658 végén, 1659 elején, amikor a királyi leirat a tanácsosi kinevezésről megszületett, az erdélyi helyzet II. Rákóczi György és Barcsay Ákos konfliktusával, a török beavatkozás fenyegető árnyékával ismét puskaporos hordóvá vált, Szabolcs és Szatmár megyéknek a királyi országrészhez történő visszacsatolása csupán rövid idő kérdése volt, érthetővé válik Podbelányi tanácsos előterjesztésének „csont nélküli" átfutása valamennyi illetékes hatóságon. Ki ismerhette volna jobban a Felső-Tiszahát, a Szamos és a Túr vidékének állapotát, a katonaság számára szükséges élelem felvásárlási technikáját, ki tarthatott közvetlenebb kapcsolatot az erdélyi határvidékkel, Partiummal, mint Bereg megye alispánja, a vidék törzsökös családjainak képviselője?! A nádor és az esztergomi érsek ajánlásai mindezt „hitelesítették". Ismeretei, kapcsolatrendszere, hátországa egybe vágtak az előd, Mosdóssy Imre pátriájával, ráadásul még arra is hajlandósága volt, hogy lakást szerezzen magának Kassán,5 8 miközben meg-53 Uo. E 23 Litterae Camerae Scepusiensis (3) 167-169. 1650.március 14. 54 Uo. E 168 Aszalay István kamarai tanácsos iratai. 1. tétel. 138. szám. „Ezt is akarom Uramnak s regi fautoromnak Kegelmednek ielentenem, ugi vagi hogi soha bizoni tistet nem solicitaltam es talan ezen kicsin notariussagh beli allapottommal contentus lehetnek, de ha Isten ugi rendelne felölem az Keglmetek, nekem io akaró Uraim promotioiok által, Catholicus ember leven, az mi Regimes Urunk es Koronás Kiraliunk eo Felsege szolgalattiatul, ha mi az Keglmed Ítéleti szerint nekem való vakancia lenne, megh nem vonnám magamat." .Post scriptum: „Most edes io akaró Uram vacal az Tokay harmincadossagh, ha cziak az lenne is, ugi elsöbin ragazkodvan továbbra alazatossan az eo felsege keglmes graciaiahoz azt sem tartanam utolsob promotionak." 55 Corpus Iuris Hungarici-Magyar Törvénytár 1608-1657.évi törvénycikkek. ®udapest, 1900) 595. 56 MOL P 1986 Holló család levéltára. 1657 57 Uo. A 57 Libri regii 12. köt. 94-95. 58 Miután a városi lakása mindig szűkös volt a számára, ezért 1667 januárjában, röviddel a halála előtt, 2250 magyar forintért megvásárolta Makiári István házát, melyből 800 forintot fizetett meg a vételkor készpénzben. Ez igen jelentős összeg volt, így nem ok nélkül írta végrendeletében, hogy a kassai lakás miatt „kifogyott a költségekből." (P 1986 Holló család levéltára. 1667. és Szigeti Vass Márton végrendelete In: Történelmi Tár. Szerk. Komáromy András. Új folyam. II. 1901. 457.)
