Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
628 KRUPPA TAMÁS neki, mivel Haszánt a szultána mellett Csigalazáde Mehmed, és a kapudán pasa is támogatta.11 9 De az ellenpárt sem maradt tétlen; a katonák körében igen népszerű Haszánon keresztül megpróbálták leválasztani a szultánt a szultána és Ibrahim környezetéről, akihez Valida az egyik lányát is feleségül adta, rá akarták ugyanis venni III. Mehmedet, hogy indítson egy újabb hadjáratot Magyarországra. A híresztelések szerint az előző évi haditervet ismételték volna meg, de ezúttal a főerők Erdély ellen vonultak volna, egy másik oszmán seregnek pedig Kassát kellett elfoglalnia.120 De nem jártak sikerrel, mivel a szultánt anyja befolyása mellett az előző évi hadjárat emléke is nyomasztotta. Szaturdzsi hadműveleteinek támogatására, és Erdély irányából történő esetleges támadások semlegesítésére a szeptemberre a testvére felett győzelmet arató, és azt kivégző régi-új kánt, Gázi Girájt rendelték, aki azonban végül nem vett részt az 1597. évi harcokban. A velencei bailo szerint ennek az volt az oka, hogy a pozícióját féltő Ibrahim ezt megakadályozta; ez a lépés hivatalába került, sőt börtönbe is vetették azzal a váddal, hogy Barton közbenjárására békét akart kötni Erdéllyel és Havasalfölddel, ezért leállította a tatárokat.121 Szaturdzsi magyarországi hadjáratát nem kísérte sok siker. Győr alatt ugyan kudarcot vallott a császári hadsereg, de a szerdárnak sem sikerült Esztergom visszavétele. Bár tisztában volt azzal, hogy a fejedelem kétszínű politikát űz, amiről dühösen be is számolt testvérének, jól tudta, hogy seregének ellátási nehézségei az erdélyiek előtt is ismertek, számottevő katonai segítség nélkül pedig nem képes a helyzeten javítani.12 2 Szeptember folyamán egy újabb erdélyi hadjárat indult Borbély György vezetésével, amelynek eredményeképpen visszafoglalták Csanád és Fellak várát. Ez után következett Temesvár ostroma Jósika vezetésével. A sereget eredetileg Báthory Zsigmond vezette volna, ő azonban átadta a vezérletet kancellárjának. A döntés hátterében a katonai segítséggel kapcsolatos problémák, és a fejedelem közelgő távozása állhattak. Győr ostroma miatt nemcsak Buda ostroma került le a napirendről, hanem mint láttuk, az Erdélybe küldendő segítség is, amely rendkívül kínos helyzetbe hozta a fejedelmet. Az ördögi körből nemigen lehetett szabadulni. A prágai udvar nem küldte a segítséget, ami miatt Erdély portai követei kénytelenek voltak elfogadni a hallgatólagos fegyverszünetet, hogy a segítség megérkeztével az erdélyi csapatok támadhassanak. A portai tárgyalások hírére viszont az udvarban visszakoztak, Rumpf császári tanácsos a szemére is hányta az ott tartózkodó Alfonso Carrillonak, hogy az erdélyiekben nem lehet megbízni,123 amelynek hatására Gyulafehérváron tovább lassították a háborús előkészületeket, ebben viszont a császári udvar újfent gyanújának beigazolódását látta. Báthory Zsigmondnak Jósika önállósodása mellett12 4 fél szemmel Moldvát és Lengyelországot kellett figyelnie, amely éveken át hitegette a pápát és a császárt 119 ASVe Senato. Constantinopoli, filza 46 (copia 12), 102. 120 Uo. 68. 12 1 Uo. 131. 122 Uo. 112. 123 Francesco Vendramin prágai velencei követ október 20-án kelt jelentését vö. Hurmuzaki III/2, 261. 124 Ezt bizonyítja Jósika két fentebb idézett portai levele is.
