Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
626 KRUPPA TAMÁS közvetítői szerepre ajánlkozik fel, úgy tüntetve fel a dolgot, mintha a béke kérdésében Erdélynek pusztán ez lenne a szerepe.11 0 A fejedelem Bányait és Kornis Gáspárt rögtön Prágába küldte a török békefeltételekkel és a császári követnek szóló menlevéllel együtt.11 1 Az, hogy az egész követjárás alapjában véve az erdélyi diplomácia elterelő hadművelete, a levél második részéből derül ki. Báthory Zsigmond ugyanis a császári sereg megindulását átlátszó érveléssel, az angol követ tolmácsának sorsával magyarázza, akinek halála miatt megszakadt a tárgyalások fonala. Az ellenségeskedések kiújulását így végső soron annak a Haszánnak a nyakába varrta, akinek Ibrahimmal és a díván egy részével való feszült kapcsolata ismert volt mind Gyulafehérvár, mind Prága számára. A fejedelem levele űgy látszik elérte célját és elaltatta a töröknek a Temesvár elleni újabb erdélyi támadással kapcsolatos gyanakvását. Jóllehet Zsigmond semmilyen biztosítékot nem adott szándékai komolyságát illetően, a porta az aggasztó magyarországi hadi helyzet miatt kénytelen volt hinni a fejedelemnek, és beérni a semlegesség puszta ígéretével. Legalábbis erről tanúskodik III. Mehmednek a boszniai és magyarországi török vezetőkhöz írt levele, amelyben arra ad parancsot, hogy a fejedelemmel történő reménybeli békekötésig tartsák be a fegyverszünetet.112 A levél datálatlan, de feltehetően június legvégén vagy július elején íródott, mert Bányai követségéről múlt időben beszél, és említi a szerdárt is, aki mint láttuk, június 23-án indult el Sztambulból. Szaturdzsi szintén megkereste Báthory Zsigmondot, és békülékeny hangot ütött meg, bár felpanaszolta az erdélyi zászlók alatt török területre betört irreguláris csapatok pusztításait. Végül igyekezett megnyugtatni a fejedelmet jó szándéka felől; azt írta, hogy teljhatalommal küldték, ami azt jelentette, hogy nemcsak katonai dolgokban, hanem a béketárgyalásokat illetően is szabad kezet kapott.11 3 A közvetítésre űjfent a fáradhatatlan Ali segítségével került sor, bár a velencei bailo megjegyezte, hogy a szultán már egyáltalán nem hisz Báthorynak.11 4 A szerdár augusztus közepe táján ért Belgrádba, ahol három hetes pihenőt tartott, hogy bevárja az igen lassan, nem túlságosan jó felszereléssel hadba vonuló és kis létszámú segédcsapatokat. Ugyanekkor üzent Báthory Zsigmond Szaturdzsi Mehmednek, akinek felpanaszolta a temesvári pasa és a gyulai bég pusztításait, mivel a fegyverszüneti megállapodás ellenére dúlják a végeket.11 5 A végvidék hoszszan ecsetelt szenvedései megfelelő ürügyet szolgáltattak a katonai ellenlépésekhez, amire valójában azért volt szükség, mert Bányai Márton éppen ebben az időben tárgyalt Prágában az Erdélynek nyújtandó katonai és pénzügyi segély folyósításáról és a hadműveletek összehangolásáról. Az ő útját említi a fejedelem, 110 Okmánytár 19. sz. Hasonlóan érvelt Szaturdzsi Mehmed szerdárnak július végén-augusztus elején írott levelében is. KA HKR Akten Exp. July, nr. 140, ff. lr-v. 111 A Visconti Specianonak írt július 13-ai beszámolója szerint a Prágába küldött Bányait elkísérte Kornis Gáspár is, egyrészt a megígért segély ügyében, másrészt hogy rávegye a császári hadvezetést arra, hogy Budát és Temesvárt egy időben vegyék ostrom alá. Nunciusok 426. 112 KA HKR Akten Exp. July, nr. 140, ff. 39r-v. 113 Vö. Szamosközy IV 70-72. Szamosközy jegyzete szerint ez korábban, talán egy hónappal a fejedelemnek alább tárgyalandó levele előtt kelt. A datálást alátámasztja a szerdár levele, amelyben június 23-ai indulására és a Prágába küldött erdélyi követségre is utal. Vö. Okmánytár 18. sz. 114 ASVe Senato. Constantinopoli, fílza 46 (copia 12), 25-26. 116 Az augusztus 21-én kelt levelet vö. Szamosközy IV 69-70.
