Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKE ALKUDOZÁSAI 625 vétségét, arra figyelmeztette, hogy a törökkel való békének nagyon súlyos következményei lehetnek a kereszténység ügyére nézve. A figyelmeztetés többször és korábban is elhangozhatott,10 1 mivel egy velencei jelentés10 2 arról számol be, hogy Báthory Zsigmond beküldte a törökkel folytatott levelezését Prágába, hogy igazolja szándékai őszinteségét.10 3 Közben az erdélyi követek is megérkeztek Sztambulba, ahol június első feléig maradtak. Az oszmán hadigépezet ekkorra már mozgásba lendült; Barton azonban azt írta Bartholomaeus Pezzennek, hogy sikerült elérnie, hogy Szaturdzsi Mehmed és a tatárok csupán a határok védelmére, nem pedig egy támadó hadjáratra kapjon parancsot.104 Az angol követ nem a velencei, hanem az általa biztonságosabbnak ítélt erdélyi útvonalon küldte levelét, amelyet valószínűleg a Sztambulból visszainduló erdélyi követség hozott magával. A június 11-én Ali társaságában visszainduló Bányai tarsolyában10 5 egy sor fontos személyiség, a szultán, Valida szultána, Ibrahim nagyvezér, Dzserráh Mehmed másodvezér és Gazanfer kapuaga levele lapult. Ibrahim visszatérő motívumként elődei és Szulejmán szultán közti jó viszonyra hivatkozott, és miközben semlegességre szólította fel a fejedelmet, sürgette a csausz mihamarabbi visszaküldését.106 A sietség hátterében az év májusában meginduló dunántűli hadműveletek állhattak, a császári hadvezetés ugyanis a három évvel korábban elvesztett Győr visszafoglalását tűzte ki célul, ami után a Buda elleni hadműveletek következtek volna: május folyamán rövid ostrom után bevették Tatát, és jűniusra nekifogtak Győr ostromának. A hadműveletek nem érték váratlanul a portát, a frakcióharcok, a perzsa háború kirobbanása és az anyagi nehézségek azonban nem tették lehetővé a gyors reagálást. Ennek tudható be, hogy az új szerdár Szaturdzsi Mehmed csak június 23-án indult el Sztambulból.10 7 Június végén kelt levelét feltehetően szintén a követség vitte Gyulafehérvárra,10 8 amely július első felében érkezett meg, amit III. Mehmed levelének július 17-ére datált magyar fordítása is megerősít.109 A fejedelmi válasz nem sokat késlekedett: július 24-én kelt szultánnak írott levelében Báthory Zsigmond finoman megkerülve az engedelmesség kérdését, újra 101 Barvitius császári titkár mutatott Specianonak egy levelet, amelyben a császár arra kérte i Báthory Zsigmondot, hogy ne kössön békét, mert így elveszti a keresztény világ előtt kiharcolt hírnevét. Vö. a nuncius február 24-ei levelét ASV Fondo Borghese III. Vol. 109BC, ff. 128r, és » Szamosközy IV 68. 102 A május 5-ei jelentést vö. Hurmuzaki XII, 240. 103 Ez az oka annak, hogy a simancasi levéltár 1597. január 20-tól májusig szinte hiánytalanul megőrizte az erdélyi-török levelezést. 104 A június 5-én kelt levelet vö. KA Hofkriegsrat (HKR) Akten 1597. Expedit (Exp.) July, nr. 140, ff. 36r-37v. Eustachio Fontana hasonló értesülésekre hivatkozik, amikor azt írja, hogy alig tízezer embere lesz a szerdárnak, és csak Buda védelmére fog szorítkozni, ami egyrészt annak a következménye, hogy a birodalomból alig érkezett katonaság, másrészt, hogy a hadjáratot gyakorlatilag nem készítették elő, mivel a tavalyi győzelem után biztosra vették a békét, ezért nagy a hiány az élelmiszerben és a felszerelésben. ASV Fondo Borghese III. Vol. 60A, ff. 55r. 105 Vö. KA HKR Akten Exp. 1597. July, nr. 140, ff. 20v. 106 Vö. Okmánytár 17 sz., a többiekét Uo. 13v-14r, 15r-v, 16r. 107 Tóth török források alapján tévesen június 9-re teszi az indulást. Tóth, 273. 108 Okmánytár 18. sz. 109 Okmánytár 16. sz. Ezt támasztja alá a július 28-ai ill. augusztus 11-ei velencei jelentés, amely az erdélyi követség közeledtéről, majd annak megérkezéséről tudósít. Hurmuzaki III/2, 251, 253.
