Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
622 KRUPPA TAMÁS kezett meg Hüszejn, aki közelebbről nem ismert ügyben tárgyalt, de a fentebbiek figyelembe vételével bizonyosan állítható, hogy a megbeszélések témája a fegyverszünet megkötése ill. a fejedelem behódolása volt.83 Ali Sztambulba való megérkezte után napokig nem mert a nagyvezér színe elé járulni a fejedelem levelével, mikor néhány nap múlva ezt mégis megtette, , Ibrahim három hétig késlekedett a válaszadással. Nem tudta mire vélni a levél hangnemét; alaposan kikérdezte hát a csauszt, mi az oka ennek, aki azt válaszolta, hogy a keresztények összefogtak, hogy megsegítsék a fejedelmet.8 4 Ali nem hazudott, hisz a mezőkeresztesi vereség után a pápa rögtön döntött a pápai csapatok Magyarországra vezényléséről, ismét Gianfrancesco Aldobrandini parancsnoksága alatt. A nagyvezér habozásának oka ugyanaz lehetett, mint Haszáné. Ha a kapcsolatok megszakításával reagált volna az arcátlan, Bartont idézve rigide lettere, válaszlevélre, könnyen bajba sodorhatta volna frissen visszaszerzett pozícióját, a Haszán féle párt ugyanis csupán pillanatnyilag szorult háttérbe, egy hiba könnyen Ibrahim posztjába, sőt akár az életébe is kerülhetett volna. Bartontól ugyanakkor tudjuk, hogy a szultánnak, és Dzserráh Mehmednek más hangvételű levelet küldött.85 Ráadásul, mint láttuk, a porta 1595, majd 1596-ban felajánlotta a királyi címet Zsigmondnak, és a Szülejmán életében fennálló helyzet visszaállítását. Bizonytalan volt ugyanakkor a nyári hadjárattal kapcsoltban is: a háborús pusztítások miatt nem voltak megfelelőek a feltételek, nem volt elég élelmiszer és felszerelés. A tatár belviszály kimenetele sem volt még világos, így kérdésessé vált magyarországi felvonulásuk is. Február végén végre megszületett a válasz. A szultán általánosságok szintjén mozogva a Szülejmán életében fennálló viszonyok visszaállítását ígérte, amibe, mint láttuk, sok minden belefért, legalábbis a deklarációk szintjén, miközben hangsúlyozta, hogy a mohamedánok mindig készek még ellenségeiknek is megbocsátani.8 6 Báthory Zsigmond tehát taktikai győzelmet aratott; a frakciók egymás ellen való kijátszásával értékes időt nyert, ráadásul még annak lehetőségét is fenntartotta, hogy rajta keresztül a két nagyhatalom akár békét is kössön. Ennek érdekében tett meg mindent Barton; a fejedelem lelkére kötötte, hogy elsősorban a nagyvezérnek, Valida szultánának és Gazanfer kapuagának írjon, mert ők a legbefolyásosabb békepárti személyek.87 Ali március végén ért Gyula-704 (számozatlan); ASV Fondo Borghese III. Vol. 96AB1, ff. 46r-v. Tehát innen visszafelé kell számítanunk negyven napot, illetve az úthoz szükséges kb. három-négy hetet. Az Ali Sztambulba küldését sürgető Haszán szerdár levele január 7-én kelt Belgrádból, ami azt jelenti, hogy a levél megírása előtti napokban-hetekben a csausz Gyulafehérváron tartózkodott. E szerint tehát Ali az 1596. év utolsó hónapjaiban, pontosabban november végén ill. december hónapban szenvedhetett fogságot. 83 Hüszejn megérkezéséről Gyulafehérvárra vö. Marini január 18-ai jelentését Hurmuzaki XII, 289. Követségéről Speciano nuncius is megemlékezik egyik jelentésében, megjegyezvén, hogy a csauszt Báthory Zsigmond mindenképpen meg akarta várni prágai útja előtt. Vö. január 20-án kelt levelét vö. ASV Fondo Borghese III. Vol. 109BC, ff. 37v. Egy konstantinápolyi awiso szerint Hüszejn március 8-án ért vissza a portára. ASV Fondo Borghese III. Vol. 60A, ff. 22r. 84 Vó. ASV Fondo Borghese III. Vol. 91C, ff. 62r-63r. 85 ASV Fondo Borghese III. Vol. 96AB1; ff. 46r-v. 86 Okmánytár 16. sz. 87 Calendar of state papers and manuscripts. Venice 1592-1603. Vol. IX. Ed. Horatio F Brown. London, 1897, 268-269.
