Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKE ALKUDOZÁSAI 621 kivégeztetett, amikor az hazafelé igyekezett Sztambulba.7 9 Kis híján hasonló sorsra jutott Ali csausz is, akit negyven napon keresztül tartott börtönben. Haszánnak azonban nem volt szilárd a helyzete. Alig ért a szultán Sztambulba, Valida hatására leváltotta Csigalazádét és visszahelyezte a posztjára Ibrahimot. A hatalomváltás befolyásolta a porta és Gyulafehérvár között folyó tárgyalásokat is. Az eseményekről egy rendkívül érdekes, 1597. április 28-án Sztambulban kelt névtelen tudósítás részletesen beszámol. E szerint Haszán az ősz folyamán lefogta Alit, és a fejedelemhez küldte saját emberét (Hüszejnt vagy Mehmedet). A fejedelem azonban nem volt hajlandó szóba állni vele, mondván, hogy ő már megadta Alin keresztül a választ, és amíg a csausz vissza nem ér, nem hajlandó a békéről tárgyalni. Haszán ekkor rájött arra, hogy csapdába esett: Ali fogságba ejtésével tulajdonképpen a szultánt sértette meg, mivel az őt küldő Ibrahim közben visszakerült a nagyvezéri székbe. Báthory Zsigmond negatív válasza lehetetlenné tette a számára, hogy a béke szerzőjének szerepében tetszelegjen, sőt saját életét is veszélybe sodorta: „A fejedelem azt válaszolta, hogy ebben az ügyben levele és rendkívüli követe által (Alin keresztül) már válaszolt a szultánnak, és csak a választ várja, addig pedig senkivel nem tárgyal a békéről, amíg a szultán, és a nagyvezér döntéséről nem értesült. A pasa megértette, hogy nemcsak fáradozása volt felesleges, hanem még súlyos hibát is elkövetett. A csausz lefogása és a levelezés kiválthatják a szultán haragját, mivel a keresztények pártfogójaként, és a törökök hitszegő árulójaként tüntetik fel, ami az életébe kerülhet."80 A fejedelem ügyes húzása Haszánt lehetetlen helyzetbe hozta, ráadásul ezzel azt is elérte, hogy a Belgrádban a következő évi hadjárat előkészületeibe gőzerővel belefogó szerdái- mozgásképtelenné vált, sőt az őt kompromittáló levél miatt ki van szolgáltatva jóindulatának. Ezzel értékes időt nyert, hogy januári útja során nyugodtabban tárgyalhasson Rudolffal lemondásának feltételeiről. Ez a kényes helyzet érződik Haszán januári levelében is, aki azt bizonygatta a fejedelemnek, hogy az előző évi szultáni hadjárat hadműveleti céljának megváltoztatása, amely tudniillik Erdély ellen irányult volna, csakis az ő jóindulatán múlt, aki apja révén családi tradícióként ápolja magában az erdélyiek iránti szeretetét. A levél8 1 végén aggódva kérte, hogy Alit - akit nyilván a békeközvetítés meghiúsulása miatt küldött vissza - sürgősen indítsa vissza Sztambulba.8 2 Közben ér-79 Okmánytár 19. sz. 80 „Respondit princeps se iam ea de re per literas et nuntium suum pecularem (hunc ipsum Aly czausium) mentem suam turcarum imperátori indicasse responsum tantum expectare, neque cum ullo alio se ingerere de pace tractanda velle antequam imperatoris ipsius et weseri eius primarii determinationem hac in re certam sciat. Bassa vero intelligens se sua spe quam intenderat non solum frustratum esse sed et in gravem culpam incidisse ob detentionem eiusdem czausii et litterarum emisso grave illi apud imperatorem odium per literas conflabat insimulas cum quasi christianis faventem turcis fraudulentum proditorem ac proinde mortis supplicio dignum." ASV Fondo Borghese Ш. Vol. 91C, 62v. 81 Documente V 52-54. 82 Barton azt írta, hogy Ali negyven napos fogsága után Sztambulban Ibrahim huszonkét napot várt a válasszal. ASV Fondo Borghese III. Vol. 96AB1, ff. 46r-v. A szultán levele pedig, amely nyilván ez után született, február 28-án kelt. Ehhez hozzá kell számolni azt az időt is, amely Gyulafehérvárról a török fővárosba vezető út megtételéhez szükséges. Sztambulba Ali január 20-a körül ért. Vö. Barton több helyen fellelhető levelét Archivio di Stato di Mantova (ASMn) Archivio Gonzaga (AG) busta 534 (számozatlan); Archivio General de Simancas (AGS) Segreteria de Estado (E) legajo
