Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKE ALKUDOZÁSAI 619 Ali útja a nyári hadműveletek kellős közepén nagy nyilvánosságot kapott, amelyet egy 1596-ban Rómában megjelent awiso bizonyít.6 9 E szerint a fejedelem csak azért adott audienciát a csausznak, hogy megtévessze a portát, illetve, hogy kipuhatolja a török hadvezetés szándékait.7 0 Ali tárgyalásairól a firenzei Medici levéltár is őriz egy igen érdekes feljegyzést. Tartalma, mivel nem propagandisztikus iratról van szó, jelentős mértékben eltér az idézett awisotól. A porta öt pontba szedett üzenetének lényege a határozott békeszándék volt. A szultán presztízsének megőrzése érdekében azonban Ibrahim nagyvezér lépett fel és tett ígéretet arra, hogy a császárral kötött békét Sztambul be fogja tartani. Részletekről nem esett szó, de nyilván ezekről is tárgyalt Ali Gyulafehérváron. Rajta keresztül adta a másik fel tudtára a porta azt is, hogy a mindenki által rettegett tatárok ebben az évben távol maradnak a magyarországi hadszíntértől. A hatalmas oszmán fősereg, amely ugyanakkor sok irreguláris egységet is tartalmazott, hadműveleti célja nem volt egészen világos. A másik seregrész, amelyet Dzsáfer pasa vezetett eredetileg, Erdély ellen indult volna, de tekintettel a tárgyalásokra, megváltoztatta vonulási irányát és Szolnok felé fordult.7 1 Ali, az egykori ferences szerzetes, aki magyar származású volt,7 2 és mint később látni fogjuk, igen sokat fáradozott a béketárgyalások sikere érdekében, még elutazása előtt Belgrádból írt a fejedelemnek Csigalazádé Mehmed második vezír nevében, aki ekkor már két hónapja a hadsereg utánpótlásának megszervezésével foglalkozott. Azért ragadott tollat, írta, hogy előkészítse erdélyi útját, mivel a korábban Gyulafehérvárra küldött csauszok nem kaptak kedvező választ, és hogy a béke ügyében meggyőzze Báthory Zsigmondot. Az idő sürgetett, Mehmed azonnali választ várt üzenetére.7 3 Ali hízelkedve kérte a fejedelem bocsánatát, hogy eddig nem királynak titulálta. Levele nem sokkal a szultán hadseregének Belgrádra való megérkezése előtt íródott. A török vezérkar egészen csak augusztus közepe táján, a belgrádi haditanácsban mondott le Hatvan elfoglalásának hírére a Bécs ill. Erdély elleni támadásról, és döntöttek Eger ostromáról. A szultán Barton erőfeszítéseinek eredményeként szabadon bocsátotta a császári követség bebörtönzött tagjait, amire azért került sor, hogy a császári udvar kedvezően reagáljon a szintén az angol követ által közvetített békeajánlatra. A szabadlábra helyezett követségi alkalmazottakat a közben elhunyt Kreckwitz kivételével Barton dragománja Pasquale Bru ti és két csausz, akik nevét sajnos nem ismerjük, kísérte Bécsbe. Bár Bruti és a két csausz nem járt sikerrel, a béketapogatózások nem maradtak abba az erdélyi fejedelemség 69 A követségről először egy október 21-ei jelentés számol be. Hurmuzaki 1П/2, 216. 70 Bernardino Beccari: Relatione dell'ambascieria mandata da Mehemet gran turco al Serenissimo prencipe di Transilvania per dimandarli pace, a die 4 di settembre 1596. Roma, 1596. Kiadva Hurmuzaki III/2, 505-506. Ebből a híradásból értesülünk a csausz nevéről is. 71 Az iratot vö. Archivio di Stato di Firenze. (ASF) Archivio Medici (AM), filza 4469, nr. 288. Az anyagról készült mikrofilmet Horn Ildikó bocsátotta rendelkezésemre. 72 Erről Vö. ASVe Senato. Germania, filza 25, ff. 377v. Magyar származásáról vö. Bethlen Ш, 63. 73 „Ho inteso, che Vostra Maestà è chiamata Re, mi perdoni per ciö se ho fatto errore nello scrivere." ASVe Senato. Germania, filza 25, 378r-v. A portai levelezésben az erdélyi fejedelmeket többször is erdélyi királynak titulálják. Mehmed eljárása azonban azért különösen érdekes, mert a porta, hogy felhasználja céljai érdekében a magyarok nemzeti királysággal kapcsolatos érzelmeit, az előző évben Szinán útján is felajánlotta a magyar trónt Báthory Zsigmondnak.
