Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKEALKUDOZÁSAI 615 bénították meg az oszmán hadigépezetet, amely emiatt értékes hadműveleti időt vesztett. Hiába indított támadást augusztusban a temesvári beglerbég, az erdélyi hadvezetésnek maradt annyi ideje, hogy dacolva a portai fenyegetésekkel, felkészüljön a havasalföldi hadjáratra, miközben a csauszok fogadásával, majd Gyulafehérváron tartásával tovább húzták az időt. Ez később elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a fejedelem a győzelem reményével szálljon szembe Szinán csapataival. A havasalföldi hadjárat az erdélyi seregek legnagyobb sikere volt a török ellen — visszhangját tekintve mindenképpen — nemcsak a tizenötéves háborúban, hanem a fejedelemség egész története alatt.5 2 A havasalföldi kudarc és Esztergom eleste után a portán úgy döntöttek, hogy a következő évben Magyarországra indítanak hadjáratot. Szinán amellett kardoskodott, hogy a siker érdekében az ifjú szultánnak is hadba kell vonulnia, és jóllehet a hárem ellenezte a tervet, végül a nagyvezér elképzelése kerekedett felül. Az előző évi vereségek és veszteségek ellenére a hadjárat kilátásai nem voltak rosszak, mert ezúttal nem kellett tartani sem Moldva, sem a Havasalföld részéről érkező támadásoktól. Moldva élére ugyanis tatár és lengyel együttműködés eredményeként Áron vajda került, Mihály pedig az erdélyi, de legfőképpen a császári segítség elmaradása miatt már 1596 elején béketárgyalásokat kezdett a portával Haszán ruméliai beglerbég közvetítésével, aminek következtében tavasz -szal megkapta a fermánt és a zászlót a szultántól. A csausz felkereste a gyulafehérvári udvart is. Mária főhercegné, Mária Krisztierna anyja Keresztúiy Kristófnak írt levelében megemlékezik egy csauszról, aki először Erdélybe jön, majd onnan továbbindul.5 3 Talán Bali bégről van szó, Marco Venier Velence sztambuli követe egyik márciusi jelentésében ugyanis azt írta, hogy a bég, aki éppen akkor Erdélyben tartózkodott, már járt a fejedelemségben.54 Ezt támasztja alá a követ Ibrahimmal folytatott tárgyalása is, akitől értesült a fejedelem portára küldött leveléről.5 5 Bali maradt a fejedelem távozása után is, hogy tovább tárgyaljon a fejedelemasszonnyal és tanácsosaival a török támadás elhárítása érdekében. Ot követte Francesco Marcio, Edward Barton ügynöke, aki számára két instrukciót is írt.56 Marcionak először Moldvába kellett mennie Jan Zamoyski lengyel kancellárhoz, abban az esetben pedig, ha a kancellárt nem találja Moldvában, a megbízottnak fel kellett keresnie Báthory Zsigmondot, hogy tájékoztassa Gázi Giráj testvérének, Feth Girájnak az elindulásáról az Al-Duna felé, aki először Havasalföldet, majd Erdélyt akarta megtámadni. A támadás elkerülése érdekében Barton azt tanácsolta a fejedelemnek, hogy készüljön fel a védekezésre és küldje el követét a kánhoz, Ahmed agához, vagyis a többször említett Mihalidzslü Ahmedhez, vagy a kancellárhoz. A fejedelemnek szerinte két választása van, vagy szembeszáll a 52 A havasalföldi hadjárat részletes tárgyalását mellőztem, mivel most elsősorban az erdélyioszmán viszony diplomáciai oldalát vizsgálom. 53 „Den Türggischen khayser belangendt, dass er in aigner person erstens nach Sibenbiirgen, volgendts weiter zukhomben Vorhabens" (május 12.) vö. Szádeczky Lajos: Báthory Zsigmondné életéhez. In: Történelmi Tár 1888, 332. Feltehetően őrá utal a prágai velencei követ egyik híradásában. Október 21-ei jelentését vö. Hurmuzaki III/2, 261. 54 Vö. ASVe Senato. Constantinopoli, fílza 43, 14v. 55 Uo. fílza 42, 410r-v. A jelentés február 9-én kelt. 56 A december 14. és 24-én kelt iratokat vö. HHStA Hung. AA, fasc. 127, ff. 62r-v, 65r-v.
