Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKEALKUDOZÁSAI 613 levele mutatja, hogy az új bán működését a török elleni katonai akcióknak az eddigieknél is határozottabb támogatásával kezdte: „Ez felől akarok írni neked Lúgosban, vess számot hányad napja vagyon, hogy az bánságra ide jöttél. Azóta sok dolgodban kezdtél praktikáim, de elhiggyed és veszteg légy helyedben, mert úgy cselekszel, hogy mind Lúgost, mind Dévát, Fehérvárt kezded elveszteni, úgy történhetik, tudod jól."4 4 Majd egy Horvát János nevű martalóc és társai kiadatását követelte, és azzal fenyegetőzött, hogy a csausz visszatérése után már nem fogja kezét megkötni a szultáni parancs. Ekkortájt ír a fejedelemnek is, amelyben arról tájékoztatta, hogy nemsokára elhagyja hivatalát, mert a szultán a karamániai beglerbégséget adta neki és sürgette, hogy küldje vissza a Bekesnek írt levélben is említett csauszt.4 5 Ahmed sietségét egyéb tényezők is indokolták: a török sereg június végén elérte az al-dunai Ruszcsukot, és megkezdte a híd építését, így belátható időn belül seregével Erdély ellen vonulhatott. A porta számára a legegyszerűbb és legjobb megoldás Erdély megbékélése lett volna, hogy mind Esztergom felmentése, mind a havasalföldi vajdaság megrendszabályozása ügyében szabad kezet kaphasson. A másik ok a jűlius első felében Sztambulban bekövetkező hatalomváltás volt. Ferhád bukásának hátterében a velencei követ szerint Szinán és Csigalazáde Mehmed pasák intrikái álltak, akik felhasználták a hadsereg engedetlenségét a nagyvezér ellen, aki ezért kénytelen volt hadi előkészületeit megszakítani. Ráadásul elesett Nikápoly is, amely megpecsételte sorsát, a szultán leváltotta, a főmufti pedig iszlám helyek elvesztése miatt vallásos határozatot, fathwat adott ki ellene, amelynek értelmében büntetlenül meg lehetett ölni. Szinán érvényt akart szerezni határozatnak, ez azonban nem ment teljesen zökkenőmentesen, a bulgáriai területen tartózkodó Ferhád ugyanis megszökött a kivégzés elől. Valida szultána, akinek nagy volt a befolyása az ifjú szultánra az új nagyvezér ellensége volt, ezért az Ferhád haláláig még abban sem lehetett biztos, hogy annak sikeres Sztambulba szökése esetén meg tud maradni hivatalában, sőt, hogy ebben az esetben a puszta életét megmentheti. Ezért emberei vad hajszába kezdtek, amely végül sikeresnek bizonyult, Ferhádot elfogták és kivégezték.46 Nem sokkal Bekesnek írt levele után Ahmed Temesvárról új állomáshelyére távozott. Az új beglerbég, Szinánpasazáde Mehmed, aki egyúttal az Esztergom felmentésére induló sereg szerdára is volt, július 14-én érkezett meg.4 7 A sereg 44 Vó. Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. IV köt. Bp., 1883, 179-180. Palatich utódja a karánsebesi bánságban Borbély György volt. Május 17-én, a Havasalfölddel kötött egyezmény napján kapta meg ezt a méltóságot. Szamosközy IV 49. Baranyai Decsi János lugosi főkapitányként említi éppen ebben az időben. Baranyai Decsi, 226. 45 Ahmed levelét vö. OSZKK Fol. Hung. 934, ff. 57r, 58v. A levelek datálásához vö. előző jegyzet és Simon Genga június 28-án kelt levelét testvérének, Flaminionak Vo. Biblioteca Apostolica Vaticana (BAV) Capp. lat. 164, 230r-v. Hüszejnről Szamosközy is megemlékezik, aki szerint a szultán még az egyik lányát is felajánlotta a németekkel való szakításért cserébe. Szamosközy iy 51. 46 A nagyvezérváltásról Vo. ASV Senato. Constantinopoli, filza 41, ff. 257v, 363v-364r, 446r-v, 455r-460v. 47 Erről a temesvári defterdár Hüszejn csauszhoz írott leveléből értesülünk. Okmánytár 14. sz. Hüszejn ekkor még az Ahmeden keresztül a fejedelemnek eljuttatott ajándék és a békeajánlat ügyében tartózkodott — pontosabban visszatartották — Gyulafehérváron. Öt értesítették a vezetőváltásról pontosan megjelölve még a napot is.
