Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603

ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKEALKUDOZÁSAI 605 fer jenői béget említi a békétlenség egyik okozójaként,

6 akinek a felettese Haszán temesvári beglerbég volt, aki semmit nem tett a bajok orvoslására, nyilván mert anyagilag ő is hasznot húzott belőle. A levél tehát ezekre a konfliktusokra reagált, amikor a vezetőváltásról értesítette a fejedelmet. A gyulafehérvári udvarral fenntartott jó viszony már csak egy újabb ellenség, a Maros vidéki rácok, megjelenése miatt különösen fontos volt a porta számára, mivel veszélybe sodorhatta a Szinán által irányított magyarországi hadműveleteket. A portai gesztus, amely valójában a szultáni parancs finomabban megfogalmazott változata volt, már nem érte el célját. Augusztusban véglegessé vált a szakítás, Sztambul figyelmét pedig teljes mértékben lekötötték az Esztergom, majd Győr térségében folyó harcok. Báthory Zsigmond ill. a leszámolásokkal hatalomba kerülő új vezető réteg minél gyorsabban be akarta fejezni a prágai udvarral való tárgyalásokat: a Bocskai István, majd Alfonso Carrillo közreműködésével folyó alkudozások hosszű hónapokig eltartottak, és csak a következő év januárjának végén öltöttek végleges formát. Az igen nehéz és sok vitával, nézeteltéréssel kísért tárgyalások alatt november folyamán az erdélyi csapatok kísérletet tettek Facset visszavételére, amit azonban meghiúsított a Temesvárról a tatár csapatokkal megérkező felmentő sereg. A fegyveres összetűzések ellenére nem szakadt meg a határvidéki török és erdélyi katonai parancsnokok közötti levélváltás. December 12-én Szofi Szinán temesvári beglerbég7

és Dzsáfer, a temesvári defterdár tihája, vagyis általános helyettese Palatich György lugosi és karánsebesi bánnak, illetve Geszty Ferenc főkapitánynak azt bizonygatták, hogy a nyár folyamán beérkező tatár segédhadak semmilyen kárt nem tettek a Várad környéki falvakban, sőt éppen az erdélyi hadinép volt az, amelyik naponta intézett támadásokat a tatárok ellen. Nem maradtak el azonban a fenyegető megjegyzések sem. Dzsáfer Győr elvesztésével hozakodott elő, hozzátéve, hogy a Facset féle várakból akár huszonötöt is elfoglalhatnának az erdélyiek, a szultán mégsem érezné meg azt. Gesztyt pedig személy szerint is figyelmeztette, hogy bár őt a közöttük levő régi jó szomszédságra való tekintettel kimentette a tatár kánnál, amikor az kérdőre vonta az erdélyiek támadása miatt, de jól gondolja meg mit tesz, mert Ferhád nagyvezér és a nikápolyi 6 Baranyai Decsi János magyar históriája (1592-1598). Ford. és bev. Kulcsár Péter. Bp., 1982, (a továbbiakban Baranyai Decsi), 235. Sasvári bég az 1587-88-ban Sehsüvár néven felbukkanó szigetvári béggel azonos. Sehsüvár viselt dolgairól vö. a fejedelemnek a májusi tordai országgyűlésen elmondott beszédét Wolffgangus de Bethlen: História de rebus transsylvanicis. Tom. III, Cibinii, 1783, (a továbbiakban Bethlen) 249. A Szigetváron, majd Szolnokon szolgáló bég a végvári harcok egyik legismertebb alakja volt, akinek dúlásai és törvénytelen foglalásai ellen magyar részről többször is panaszt emeltek nemcsak erdélyi részről a budai pasánál. Az 1580. július 18-19-én vívott nádudvari ütközetről, amelyben vereséget szenvedett a magyar csapatoktól, tudósító ének is született Sasvári bég históriája címmel. Vö. Régi Magyar Költők Tára XVI. század. XI. köt. Sajtó alá rend. Ács Pál. Bp., 1999, 157-172, 429^43. 7 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZKK) Folio Hungarica (Fol. Hung.) 934. ff. 35r, 36v. Szofi Szinán Haszán utódja volt a vilájet élén, december 12-ei levele nem sokkal távozása előtt íródott. Szamosközy István szerint Szofi Szinánt a perzsiai kudarc miatt mazullá tették, úgy hogy soha többet nem kapott fontos beosztást. Ügy tűnik azonban, hogy összekeveri a nagyvezéri posztot öt alkalommal is birtokló, a perzsa háborút is megjárt Szinán nagyvezérrel. VÖ. Szamosközy István történelmi maradványai 1542-1608. IV köt. (Magyar Történelmi Émlékek II. írók. 30. köt.) Kiad. Szilágyi Sándor. Bp., 1880 (a továbbiakban Szamosközy), 29-30. Szofi Szinán nemcsak Temesváron szolgált, hanem 1595. augusztusában egy rövid ideig budai beglerbég is volt.