Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579

AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 599 hanem szemmel tartjuk azokat a várnagyait [ti. Ferdinándét - B. R.], akik az éves fegyverszünet megkötése előtt a mi parancsnokainkat a várba bezárták. Ha pedig Répás körül a törökökön ezt a dolgot valamiképpen ismét végrehajtja, s elkövetik azt a vétket és bünt az emberei, hogy közönséges lovakat és barmokat ragadnak el a töröktől — és most sem tartózkodnak a hasonló zsákmányszerzéstől —, akkor persze hogy ingerli azoknak a török tartományoknak az elöljáróit, akik őrájuk már egy ideje panaszkodnak. Lovakért és kecskékért remélhetőleg majd keresztényeket hurcolnak el. Ami nekünk nehéz, azt egyedül Isten tudja. ... Irtunk hasonlóképpen a legerősebb császárnak is, hogy az övéit az ilyen dolgoktól tartsa távol. Kérjük is felségedet, hogy hagyjon fel a közreműködéssel [ti. a béke ügyében - B. R.], nehogy még inkább a rosszra ingerelje azokat. Bizony számtalan rossz és sokféle meggya­lázását követték el a fegyverszünetnek, amit a követünkön keresztül jeleztünk is őfelségének [ti. Ferdinándnak - B. R.l. Ha majd elküldi valamely értő szolgáját, akkor belátja, hogy mi igazakat írtunk és a mi királyságunk így tépettetik szét az ellenség fegyverei által, és úgy, mintha a fegyverszünet semmis volna. Ha majd őfelsége gondoskodott a védelemről, mi is összevonjuk erőinket, hogy legalább az ellenfeleinknek ellenálljunk, ezeknek, akik már a fegyverszünet előtt megszállva tar­tottak minket. Hátra van még, hogy felségedet a legjobb egészségben és leghűségesebben üdvözöljem stb."'1'1 Szintén 1531. október 8-án írt János egy másik, igen aggódó levelet I. Zsig­mondnak. Tranquillus titkos kancellár ugyanis a napokban jelentette a Szapolya­i-párti udvarnak Konstantinápolyból, hogy a török Boszniában már szandzsákokat csinált, és a területet tartományának tekinti. János annak a véleményének adott hangot, hogy ha a magyar ügyek akként fognak haladni, ahogy eddig, Magyarország könnyen Bosznia sorsára juthat. Úgy vélekedett, hogy a törököt irritálja a magyar helyzet tisztátlansága, ezért őt, mint a Porta szövetségesét nagyon szorítja az idő.7 5 János a fegyverszünetnél és a titkos alkunál komolyabb szerződést kívánt kötni Ferdinánddal. Nehéz helyzetben volt, hiszen napról-napra egyre kevesebb megbízható embere akadt az udvarban, a Habsburg-házzal szemben pedig mindig is fenntartásai voltak. Vajon mennyire hajlik Ferdinánd és környezete a békére, vagy akár a szövetségre? Lehetséges, hogy az egyezménnyel csak a Porta ellen akarná őt, és országrészét kijátszani? Nehéz kérdések voltak ezek János számára. Sajnos még maga Ferdinánd sem döntötte el, hogy kivel is akarna mege­gyezni. Miközben János irányában láthatóan kimutatta lojalitását, követeket me­nesztett Szülejmán szultánhoz, s fogva tartotta János követét, Hieronim Laskit. 1531. november 19-én Innsbruckból levélben számolt be bátyjának, V Károlynak Laski ügyéről. A lengyel származású diplomata Ferdinándnak annyit elárult kül­detéséről, hogy János becsületes feltételekkel kíván békét kötni vele és a német­római császárral. Egyúttal menlevelet kért a birodalom területére, hogy a pápához, 74 Uo. CCCXLIII. 323-324. 75 „Prudentis nostra quidera sententia adversarius facérét, si suos a Turcis irritandis cohiberet et si a nobis quoque contumela afficiendis sibi aliqantulum teraoeraret, qui in his versamur et elaboramus, quae, si recte indicentur, ei quoque et provinciis eius sunt emolumento..." Uo. 324. Szakály Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája. Bosznia a 16-17. századi oszmán és magyar történelemben. História, 17. évf. 1995/1. Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok, 134. évf. 2000/4. 753-755.

Next

/
Thumbnails
Contents