Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
600 BOTLIK RICHÁRD a francia és angol királyhoz utazhasson (nyilván nem akart igényt tartani a törökkel szövetséges Velence hajóira). V Károly Tournaiből üdvözölte Laski elfogatását, s kifejtette öccsének, hogy semmiképpen sem szabad János követét a schmalkaldeni szövetség miatt megosztott birodalomba, vagy más külhoni területekre bebocsátani. Egyúttal kérte Ferdinándot, hogy próbáljon ismét megegyezni a törökkel, de az ügyben mellőzze a lengyel király közvetítését. Ugyanakkor javasolta, hogy a Jánossal kötött fegyverszünetet hosszabbítsa meg.76 A Habsburg diplomácia konstantinápolyi követjárása sikertelen volt. Bebizonyosodott, hogy a török nem akar békét kötni, csak egyetlen feltétellel, nevezetesen ha I. Ferdinánd lemond a magyar koronáról.7 7 így nem maradt más hátra, mint a fegyverszünet meghosszabbítása. 1532 januárjában Ferdinánd a „vajda úr" követeit Passauba hívatta az ügyben.7 8 Időközben János egy — az ügyben teljesen közömbös — lengyel követtel levelet küldött a német birodalmi rendek részére, melyben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy békében kíván élni a birodalommal, s a fennálló fegyverszünetet mindenképpen békére kívánná felcserélni.79 János levele meglepte a birodalmi gyűlés résztvevőit, akik eddig — a Habsburg-ház diplomáciájának köszönhetően — ügy hitték, hogy János az ellenségük a törökkel kapcsolatos ügyeikben. Miközben 1532. április 25-én elindult a török hadsereg Isztambulból Ferdinánd székhelye ellen, az egyezkedni próbáló Jánost — hátában a Ferdinánd-hű erdélyi csapatokkal — teljes bizonytalanságban hagyta a német birodalmi diplomácia. Brodarics István a bécsi udvar halogatása miatt felháborodott levelet írt Tomicki alkancellárnak: „Ha szívből kívánná a császári felség és a felséges római király [ti. V Károly és I. Ferdinánd - B. R.] ezt a békét, akkor előzőleg sem támasztottak volna nehézséget királyunk követeinek a császári felséghez való eljutása elé [ld. Laski elfogatása - B. R.], s most sem vonakodnának attól, hogy tárgyaljunk róla felséges lengyel királyunk előtt..."80 1532. május 23-án jelentették Erdélyből a német rendeknek a Ferdinánd-hű erők képviselői, hogy Grittit „...előreküldte a török a moldvaiakkal és vlachokkal Erdélybe, Szeben város megostromlására és egész Erdély elfoglalására. János vajda Lippa várában van katonáival..."8 1 Beszámoltak nemcsak Szeben, hanem Visegrád ostromáról, s János tétlenségéről is. Az 1531-ben kötött krakkói titkos alkut betartotta János, ő maga távol maradt a harcoktól. Másfelől beengedte Erdélybe a katonai utánpótlást, és eltűrte az alkuban megnevezett erdélyi területeken fekvő várak megerősítését. Gritti és a moldvai vajda csapatai így a vártnál is keményebb ellenállásba ütköztek a spanyol zsoldosokkal védett erődöknél. Ezért mikor 1532-ben lényegében sikertelenül vonult el Kőszeg alól a török hadsereg, újból a békére lehetett irányítani a figyelmet. 1532. december 30-án megkezdődött az egyeztetés János és Ferdinánd követei közt, de a békére még 76 MHHD. I. osztály 50-59. 109-146. 77 Uo. 47. 92-96. 78 Uo. 60. 146-147. 79 Uo. 65-67. 156-161. 80 Magyar humanisták levelei a 15-16. századból. Közreadja: V Kovács Sándor. Gondolat, Bp. 1971. 567-568. 81 MHHD. I. osztály 65. 156.
