Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 591 a várakozásoknak és ígéreteknek megfelelően a birodalmi zsoldosokat bevetik a török ellen. Csakhogy a német-római császár több levélben is azt hangsúlyozta, hogy a birodalom erejét nem tartja megfelelőnek a törökkel szemben, s legjobb volna továbbra is inkább megegyezni a törökkel. Ahhoz pedig, hogy ez megvalósuljon, előbb Jánossal kellett valahogyan megbékélni.39 1530 februárjában ülést tartott a lengyel királyi tanács, melyen a főméltóságok elhatározták, hogy minden lehetséges eszközzel támogatják a Ferdinánd és János közti béke megvalósulását. A lengyel udvar Sebastian Opalinskit — krakkói kanonokat és poznani várőrnagyot — küldte Magyarországra, hogy kipuhatolja János konkrét elképzeléseit a béke ügyében.40 A lengyel diplomácia a béke ügyében felvette a kapcsolatot a szász herceggel is, hogy nagyobb nyomást gyakorolhasson Ferdinándra. „Követünk — írta Zsigmond a szász hercegnek, akit felkért a közvetítésre —, kit Magyarországba küldtünk, azon hírt hozta, hogy János király kész a békére és örvend az alkalomnak; követeket küld, de nem Boroszlóba vagy más Ferdinánd-párti helyre, hanem birodalmunkba [ti. Lengyelországba - B. R.l bárhova. Csak időt kért, hogy a török császárt értesíthesse, ezért Szent Jakab napját kéri kitűzetni. Fegyverszünetet most nem fogad el. Bírja reá Fenséged Ferdinánd királyt, hogy küldje Szent Jakabra szintén követeit birodalmunkba bárhova,"41 Opalinski időközben arról tudósította Zsigmondot, hogy János semmiképpen sem szeretne ismét olyan alárendelt helyzetben tárgyalni Ferdinánd követeivel, mint az 1527 júniusában megtartott olmützi tanácskozáson.4 2 A szász herceg követei sikerrel jártak a bécsi udvarban, Ferdinánd egyetértett a békekötés szükségességével, s kikötötte, hogy nem fegyverszünetről kíván tanácskozni.43 János ezért magához rendelte Laskit, és a „kalandordiplomatát" ismét azzal a feladattal bízta meg, hogy tárgyaljon a Portával — ezúttal — a Ferdinánddal kötendő béke ügyében. Laski hosszú levélben értesítette Piotr Tomickit az újabb küldetéséről: „..jómagam Konstantinápolyim készülök utazni, hogy a császár hozzájáruljon az egyezséghez,.."44 1530 júniusában már minden körülmény adott a megegyezés sikeréhez, Zsigmondnak egyedül a helyszín kérdésében nem sikerült még János álláspontját érvényesítenie. Frangepán Ferenc június 25-én informálta arról a krakkói udvart, hogy a biztonság érdekében a királyi tanács Franciaországba küldte Brodarics Istvánt: „A konvent helyéről mindenesetre éppúgy gondolkodik legkegyelmesebb király urunk, mint arról, hogy a felesleges vérontás elkerülendő — ahogyan a konventről késedelem nélkül a legkegyelmesebb lengyel király úr és méltóságod is jelezték. ... a 39 „Saját erőnket nem tartom elégnek a törökkel szemben. ... szükségünk van a békére." Bárdossy: Magyar politika im. 88. 40 1530. március 29-én Krakkóból tájékoztatta Piotr Tomicki alkancellár Hieronim Laskit a tanácskozás fejleményeiről: „Consultamus hic in medium omnes cum Mte. regia de ratione suadendae concordiae et pacis inter serenissimos Ioannem et Ferdinandum reges. AT XII. LXXIV 86. Opalinski követutasításáról: AT. XII. XC. 96-97. 41 (ford. Marczali Henrik) Marczali Henrik: Regesták a külföldi levéltárakból. Történelmi Tár 1878. 459. 42 AT. XII. XCI. 98-99. 43 Marczali: Regesták im. 460. 44 Beszámolt Hieronim Laski arról is, hogy az eddigi szolgálataiért Jánostól megkapta az erdélyi vajda címet, s hogy Báthori István nádor meghalt. (A levél kelte: Buda, 1530. május 24.) AT. XII. CXLIII. 138.
