Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Erdélyi Gabriella: Gyónás és áldozás a késő középkorban 525
GYÓNÁS ÉS ÁLDOZÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 543 konkrét esetekre bontva hosszasan tárgyalták, szabályozták.10 8 A károk megtérítésével pedig együtt kellett járnia a bocsánatkérésnek (veniam petere), amit a felek megbékélése (reconciliatio) és egymás iránti megbocsátása (indulgentia) követett. 10 9 Amint a népszerű példázatok is tanították, az isteni megbocsátás csak ezután következhetett be.11 0 Ezekkel a fogalmakkal más kontextusban is gyakran találkozhatunk. A nemesi hatalmaskodások és a paraszti szomszédsági konfliktusok — gyakran választott bírák, tehát a megegyezésben érdekelt közösség közreműködésével létrejövő — gyakorlati rendezésének irataiból is jól ismert az, hogy a felborult concordia vagy pax helyreállításának feltétele az anyagi károk megtérítése, a restitutio vagy satisfactio volt.111 Azt azonban, hogy a külső jogi rendezés együtt járt a belső megbocsátással, érthető módon rendszerint nemigen jegyezték fel e gyakorlatias aktusok hivatalos dokumentumaiban. Mégis van rá példa, hogy kivételesen írásban is rögzítették, ami szóban bizonyára rutinszerűen elhangzott: 1510-ben egy olyan fogott bírák előtt kötött egyezséget olvashatunk, miszerint a hatalmaskodó az anyagi károkat köteles megfizetni, a becsmérlő szavakért bocsánatot kérni, ezt követően azonban az alperesnek is meg kell bocsátania.11 2 így talán nem nélkülözi az alapot az a megállapítás, hogy az egyházi bűnbocsánati mechanizmus a Mindszenti Lukácsnál is tapasztalt népi felfogás jegyében fogant. Vagyis a teológiai nézeten sebet ejtve azon elv szerint működött, miszerint a (szentségvételhez is szükséges) megbékélés, a jó lelkiismeret a károk megtérítésével járó külső, jogi megegyezés létrejöttének automatikus velejárója, következménye. Ebből kifolyólag pedig éppúgy elképzelhetd, hogy a haragosaival történő megegyezés a hollósi nemes gyónási elégtételének részét képezte, akárcsak az, hogy ezt ő maga ettől függetlenül tartotta az áldozás előfeltételének. A haragosok megegyezése és kiengesztelődése különösen nagy hangsúlyt kapott a már ágyban végzett utolsó gyónás alkalmából. Nemes Hermán György végrendelete kivételes bepillantást enged ebbe. A nagylelkű kegyes adományok sorát a hosszú betegsége végéhez közeledő kisbirtokos ezzel zárja: és a felebarátok megsértéséről (offensio in proximis) beszél. Pom. Quad. II. 14. sermo de aliis regulis peccatorum, J. 108 A. Florentinus: i. m. 93-128, de restitutionibus. Ez a könyv önálló fejezetét alkotja. Vö. Temesvári P.. Pom. Quad. 40. sermo de restitutione alienorum neeessario débita; sermo 41. de restitutione quando et cui debeat fieri et quid de impotente. A nagyböjti prédikációskötet leggyakrabban előforduló fogalmai a contritio, ieiunium mellett a penitentia, satisfacere, restituere. 109 A. Florentinus: i. m. 101v-102r. Guilerin-kódexben: a gyónás nem érvényes defectus remissions esetén, vagyis ha a gyónó „Nem bochiat megh neki vetetteknek". Radó Polikárp: A Guilerin-kódex. Irodalomtörténet 36 (1947) 1-8, 4. 110 Pelbárt története a szerzetesről, aki úgy halt meg, hogy megsértette társát, ezért később megjelent neki, hogy bocsánatot kéljen tőle, mivel Krisztus így nem akart megbocsátani neki. Temesvári Pelbárt válogatott írásai i. m. 308. 111 Az adatok bősége miatt csupán egy körmendi példa, ahol ezek a fogalmak gyakran előfordulnak: Österreichisches Staatsarchiv, Haus- Hof und Staatsarchiv. Familienarchiv Erdődy Kt. 95. fasc. 2. No. 14. A Vas megyei nemesi törvényszék és Körmend városa előtt folyó érdekes per az Erdődyek és a Sibrikek között jobbágyaik ügyeiben, 1568-1570. 112 Az alperes 12 forintot fizessen, majd „simulcum nonnullis probis hominibus ac honestis dominabus [...] in facie dicte domus eorundem super omnibus excessibus atque verbis dehonestatoriis reconcilare ac veniam petere iidem etiam Albertus Zwchakj [...] ea omnia eidem Blasio Somaj indulgere ac ipsum exinde expeditum reddere debeant et teneantur." MOL DL 36399 (kolozsmonostori konvent).
