Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Erdélyi Gabriella: Gyónás és áldozás a késő középkorban 525
538 ERDÉLYI GABRIELLA 1487 októberében megrázó kérvényt vehettek kezükbe Rómában a gyóntatóhivatal illetékesei. Ratt Márton, Rohonc mezővárosának papja egyszerre több sülyos bűn (gyilkosság, eretnekség és hitehagyás) miatt kérte feloldozását.7 7 Testi és lelki viszontagságainak megrendítő vallomást alkotó sorozata a III. Frigyes császár és testvére, Albert főherceg közötti alsó-ausztriai viszályok idején (1458-1463) vette kezdetét. A császári joghatóság alatt álló mezővárosért78 folyó küzdelemben Márton (ekkor az iskola rektora) a toronyban lévő ágyúval védte saját életét és a templomot, s a harc során az ellenség soraiból valaki elesett. A baj azzal tetéződött, hogy ezután ezt elhallgatva szenteltette magát pappá, noha a kánonjog szerint, a háborúban való részvétel a pappá szentelés akadálya volt, s a jó hírnév helyreállításához pápai diszpenzáció volt szükséges.79 A dolgot az automatikus kiközösítéssel járó gyilkosság bűne tovább tetézte, még ha az önvédelem enyhítő körülménynek is számított, s Márton hosszasan — de nem túl meggyőzően — érvelt amellett is, hogy nem az ő ágyúgolyói okozták az ellenség halálát.80 A szenteléshez szintén szükséges tiszta lelkiismereten esett foltot pedig pápai abszolúcióval kellett volna idejében letörölni.8 1 S noha ezek után apróságnak tűnik, hogy interdiktum alatt is misézett, mindez együttvéve súlyos lelki és testi válságot idézett elő benne: „Ezt követően értelme megfogyatkozván ostyát szentelt a hívek áldoztatására, ráadásul néhány papnak azt mondta, hogy ennyi bűne miatt nem hiszi, hogy az átváltoztatás megtörtént. Efeletti félelmétől megrendülve oly súlyos betegségbe és őrületbe esett, hogy egy nap, hogy meghaljon, saját kezűleg a nyakára rakott kötéllel megpróbálta felakasztani magát, minek során torkát súlyosan megsebezte, s emiatt kiközösítés alá esett."82 Márton papban tehát saját vétkei miatt kétségek merültek fel átváltoztatása hatékonyságát illetően. Ez azt jelenti, hogy a világi hívekhez hasonlóan azt feltételezte, hogy a fizikai-erkölcsi állapot befolyással van a szakrális működésére, szemben az egyház azon kijelentésével, mely szerint „a szentség nem a szentséget kiszolgáltató vagy fogadó ember igazságából, hanem Isten erejéből valósul meg".83 Saját eretnek, Krisztus üdvözítő művének erejében kételkedő gondolatai és kijelentései miatt pedig a jelek szerint nyilvános magyarázkodásra is kényszerült (,hereticales articulos insuper publice abiuraverit). De hogy itt Márton érzékelése 77 SPA vol. 37. fol. 217v-218r. 1487. október 17. 78 I. Ulászló halála után a Frigyes által meghódított városok között volt Rohonc is. A császári joghatóságot a Mátyással 1463-ban kötött örökösödési szerződés is elismerte. Ld. Erich Zöllner: Ausztria története. Budapest, 1998. 115-117. 79 K. Salonen: i. m. 128-129, 164-165, 178-179. 80 „Et licet unus dictorum invadentium, non tamen per exponentem ipsum, sed alium defensorum hominem in eadem ecclesia tunc existentium, cum una sagitta emissa cum quadam balista [...] vulneratus, non tamen propterea, neque ex dictis globulis, aliquis hominum eorundem invadentium, ut fertur, interfectus fuit." SPA vol. 37. fol. 217v. 81 К. Salonen: i. m. 128-129. 82 „Post eadem vero in mente sua recidens sic celebrando non nu lias hostias pro communione quibusdam christifidelibus datas et dandas se consecrasse, ac quod propter tantum excessum dixerat quibusdam presbiteris, quod illas crederet non fuisse consecratas, quodam timoré exinde concussus, quandam infirmitatem gravem et amentiam incidit adeo, quod quadam die post predictam, ut moreretur, cum quodam laqueo propriis suis manibus suo collo apposito se suspensum conatus fuit, et in conatu huiusmodi in gutore [!] suo graviter lesit, propterquam suspensionis et excommunicationis incurrit sententias." SPA vol. 37. fol. 217v. 83 Aquinói Szent Tamás: Summa Theologie III, 68, 8. Idézve: A katolikus egyház katekizmusa. Budapest, 2002. (Szent István Kézikönyvek 6.) 318.