Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 47 latba került a mozgalom vezéralakjával, Jakob Bleyerrel8 is, aki aztán az éledező népiségi öntudatú fiatalember politikai aktivitását a tudományos pályafutás irányába fordította. Am mire a budapesti egyetem tekintélyes germanista professzora egy németországi ösztöndíjat biztosított számára, Valjavec már Bleyer mozgalmának radikális felfogású, s a mérsékelt nemzetiségi politizálást később nemzetiszocialista irányba elmozdító fiatal értelmiségével9 ápolt igazán élénk kontaktust. Az egyetemi tanulmányait (1930-1934) Münchenben folytató, majd a városban véglegesen letelepedő Valjavec a későbbiek folyamán sem vesztette el stabil magyarországi kapcsolatait, sőt miután a tehetséges és rendkívül agilis fiatalember politikailag is kikezdhetetlennek bizonyulván (lévén már egyetemistaként, 1933-ban belépett az NSDAP-be1 0 ) állást, sőt mindjárt stratégiai fontosságú feladatot kapott a csak nemrég megszerveződött Südost-Institutnál (1935 őszén), e korai — jórészt völkisch körökhöz fűződő — ismerettségi köre immáron komoly tudományos kapcsolatrendszerré bővült. A müncheni intézet publikációs tevékenységének koordinálásával megbízott, s az 1936-ban útjára indított Südost-Forschungent11 (kezdetben Südostdeutsche Forschungen) szerkesztő Valjavec a folyóiratban való közreműködés és az intézet nemzetközi elismertetése kapcsán évről-évre kiterjedtebb szolgálati levelezést folytatott Magyarország és természetesen az egész délkeleti térség elismert szaktekintélyeivel.12 Mindeközben saját szakmai respektusának építését sem hanyagolta el, amiben nemcsak az segítette, hogy a német történetírás új utakra lépő és felemelkedő, markáns karakterű népiségtudományi irányzatának egyik legsikeresebb orgánumát irányította, hanem az is, hogy saját kutatási eredményei, illeszkedve az új eszmeiség iránymutatásához, hazájában alapvetően pozitív fogadtatásra leltek. Az érintett országok, így Magyarország hivatalos történetírása részéről érkező esetleges szemléletmódbeli 8 Bleyer működéséhez lásd: Hedwig Schwind: Jakob Bleyer. Ein Vorkämpfer und Erwecker des ungarländischen Deutschtums. München, 1960. (Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks. Reihe B; 14), Márta Fata: Jakob Bleyer, politischer Vertreter der deutschen Minderheit in Ungarn (1917-1933). Dissz., Freiburg, 1991., Hambuch Vendel (szerk.): Jakob Bleyer. Egy életmű a magyarországi németekért (1874-1933). / Jakob Bleyer. Ein Leben fur das Ungarndeutschtum (1874-1933). [kétnyelvű] Budapest, 1994. (Schriftenreihe des St. Gerhard-Werkes Ungarn; I.) 9 Vö. Tilkovszky Lóránt: Fritz Valjavec és a magyarországi németség (1935-1944). In: Századok 127 (1993), 601-649. 10 Bundesarchiv Berlin (ehem. BDC). NSDAP-Karteikarte: Valjavec, Fritz 26. 5. 1909 11 Vo. Krista Zach: Die Anfange der deutschen Südosteuropaforschung und die Münchner Zeitschrift Südost-Forschungen. In: Horst Fassel und Christoph Waack (Hrsg.): Regionen im östlichen Europa - Kontinuitäten, Zäsuren und Perspektiven. Festschrift des Instituts für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde für Horst Förster. Tübingen, 2000. (Tübinger Geographische Studien; 128), 267-301. 12 Valjavec szerteágazó kapcsolatrendszerét bizonyító terjedelmes szolgálati levelezését (Dienstkorrespondenz) 2002 tavaszáig a müncheni Südost-Institut őrizte, amikor is a Valjavec-hagyaték átkerült a Bayerisches Hauptstaatsarchiv állományába (Abteilung V: Nachlässe und Sammlungen). Az anyag egy jelentős — az 1934 és 1940 közötti időszakra vonatkozó — része (még Valjavec által beköttetve) 20 vaskos kötetet tesz ki, a későbbi időszak levelei kötetlenül, de rendszerezve dobozokban állnak. A levelezés sajnos hiányosan maradt fenn, mely részben a nem Münchenből, ill. nem hivatalos intézeti úton továbbított válaszok másolatainak időnként következetlen lefűzéséből ered (ezek a címzettek hagyatékaiból szerencsés esetben visszakereshetőek), részben pedig München bombázása idején, 1944-ben semmisültek meg.
