Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Löbker; Friedgar: Antike Topoi in der Deutschen Philhellenenliteratur (Ism.: Fenyő István) 502

502 TÖRTÉNETI IRODALOM Landshut, 1475) von le következtetéseket az ünneplési szokások és társadalmi-kulturális környezet kapcsolatára. Jerzy Strzelczyk (Poznan) a lengyel nemzeti identitás jellemzőit tekinti át egy széles időintervallumban, elsősorban a német, porosz és litván területekhez való viszonyból kiindulva. Frank Rexroth (Göttingen) záró reflexióban meggyőzően vonja meg a konklúziót, hogy a tudomány művelése már par exellence magában foglalja a kicsiben vagy nagyban való összehasonlítás kényszerét. Ennek ellenére a nemzeti határokat, vagy a kulturális határokat átlépő tanulmányok mindmáig kis számban születnek (itt az üdítő kivétel Frantisek Graus munkássága), s az együttgondolkozás helyett a legtöbbször már elkészült egyes tanulmányokat helyeznek egymás mellé, mintha ezzel már az összehasonlítás elérte volna célját. Ellenkező esetben a szélesebb spektrumú kutatások a korábbi „nemzeti" egyoldalúságok és félreértelmezések kiküszöböléséhez, módszertani és tényanyagbeli gazdagodáshoz vezetnek. A kötetnek a magyar kutatók számára nemcsak informatív, hanem hírértéke van. Egyértelműen kiolvasható a kötetből, hogy az Európai Unió már most, s a jövőben nyilván növekvő mértében finanszírozza a széles régiókat átívelő kutatásokat, amelyek a filológiai érvelés (persze nem szükségképpen) rovására a kulturális, történelmi múlt összehasonlító vizsgálatára vállalkoznak. A feladat csábító és izgalmas: a latin középkor univerzalizmusa (amely ugyanakkor hosszú időszakokon keresztül elviselte nem latin és nem keresztény szórványkultúrák létezését) mennyiben nyújthat példát a nacionalizmusok időszaka által megviselt európai közösségi eszmének a 21. századi valós, vagy remélt újjászületéséhez. A kötet alapján egyelőre inkább a középkori pluralitás felismerésénél, semmint az abból következő részkonkluziók megvonásánál tartunk. Veszprémy László Friedgar Löbker: ANTIKE TOPOI IN DER DEUTSCHEN PHILHELLENENLITERATUR Untersuchungen zur Antikenrezeption in der Zeit des griechischen Unabhängigkeitskrieges (1821-1829) R. Oldenbourg Verlag. München 2000. (Südosteuropäische Arbeiten 106.) 336 o. ANTIK TOPOSZOK A NÉMET GÖRÖGBARÁT IRODALOMBAN Vizsgálódások az antikvitás befogadásáról a görög függetlenségi háború idejéből (1821-1829) A görög nép szabadságharca, attól a naptól kezdve, hogy 1821. március 6-án Alexander Ypsilanti egy csapat önkéntessel átlépte a Prut folyót és behatolt a török fennhatóság alatt álló moldvai fejedelemségbe, az európai közvélemény érdeklődésének előterében állott. Ez a háború volt a 19. században az első nagyméretű nemzeti szabadságharc - a „hosszú évszázad"-ban először került szembe elnyomott nemzet elnyomó nemzettel. A közvélemény német földön is igen erőteljesen reagált e szabadságküzdelemre - a megosztottság, az egységes nemzetállam hiánya, azaz a „német nyomorúság" miatt az értelmiség nagy rokonszenvvel tekintett a görögök ügyére. A nemzeti eszme hívei és a liberálisok egyaránt a magukénak érezték Európa közepén a feudális muzulmán törökök, rabságában élő keresztény görögök sorsát, akiket ráadásul az antikvitás tisztelt népe utódainak tekintettek. A görög szabadságharc európai „alapképletté" vált, amely befolyásolta a földrész — kiváltképp a sokban hasonló német — közgondolkodást. Jelképezte mintegy szabadság és elnyomás dualizmusát. Friedgar Löbker monográfiája, mely e szabadságharcnak az ókori görögség emlékeihez való kapcsolódását vizsgálja, mindenekelőtt anyagbőségével érdemli meg az olvasó elismerését. Abból a tézisből kiindulva, hogy Görögország az európai ember — így a német ember számára is — hazájának egy része, azaz „szellemi haza" összegyűjt a 19. század német irodalmából minden reflexiót, utalást, allúziót, amely a kétféle görögségre vonatkozik. Tudatában van annak, hogy Görögországban évezredek tanítanak, kimeríthetetlen iskola a német szellemi élet számára is, a 19. század német gondolkodói szellemi és erkölcsi identitásuk egy részét a „hős achájok" és a nem kevésbé „bátor lakedaimoniak" egykori helytállásából merítették. Az antik példázat Löbker művében nemcsak egy új Görögországnak, hanem egy új Németországnak, sőt néhol egy megújult Európának is vezéreszméjévé emelkedik.