Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Saint Stephen and his Country. A Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary (Ism.: Piti Ferenc) 491

492 TÖRTÉNETI IRODALOM zonban a kötet példányszámáról és terjesztéséről nincsenek információim, így csak remélhetem, hogy a kötet mégsem csupán „belső használatra", vagy éppen egy aktuális (ez esetben a millenniumi) trend „meglovagolására" szolgált, hanem a fenti feltevés megvalósítására. Az ismertetéskor egy ilyen jellegű kötetnél egyrészt azt kell mérlegelni, hogy a munka objektíven, magas szinten közvetíti-e a szakmai eredményeket a külföldi olvasók felé, másrészt, hogy a magyar nyelvű tanulmányokat az idegen nyelvre való fordítás után az adott nyelv olvasója vajon pontosan tudja-e értelmezni, hiszen a létrejött kötet csak így felelhet meg annak a célnak, amelyre (elvben) megszületett. A recenzens tehát ez esetben nem csupán magyar történészként igyekezett e kötetet olvasni, hanem (amennyiben ez lehetséges) úgy is, mintha egy, a magyar középkor iránt érdeklődő külföldi lenne. E két szempontnak megfelelően igyekezett tehát együttesen megállapítani: mik a kötet vitathatatlan érdemei, és mi az, ahol hiányosságokat vagy következetlenségeket észlelhetünk. A kötet tartalmi, szakmai oldaláról elmondható, hogy a szerkesztő jeles történészek tanulmányait gyűjtötte csokorba. Ennek ábrázolására (a dolgozatok mélyebb megállapításainak, gondolatfűzéseinek ismertetését most elhagyva) bőven elégséges röviden vázolni a kötet felépítését. A Csukovits Enikő által írt bevezető (Introduction to the Volume of Studies on Saint Stephen) után Kristó Gyula tanulmánya (The Life of King Stephen the Saint) az államalapító élettörténete szerint haladva vázolja István uralkodásának minden lényeges elemét. Makk Ferenc munkájában (On the Foreign Policy of Saint Stephen) végigtekinti Géza és István külpolitikájának főbb vonatkozásait, míg Thoroczkay Gábor írásában (The Dioceses and Bishops of Saint Stephen) részletesen tárgyalja az István-kori püspökségek alapítását, területi kiterjedését, vezetőit. Solymosi László, ill. Zsoldos Attila tanulmányai (Liberty and Servitude in the Age of Saint Stephen, ill. Hungarian Society in the Age of the First Millennium) alapos elemzés alá veszik a magyar társadalom István-kori átalakulását, de míg Solymosi döntően a szabadság és szolgaság aspektusait vizsgálja, Zsoldos átfogóbban, részletesebben ír az államalapító korának társadalmi csoportjairól. Veszprémy László cikkében (The Holy Crown of Saint Stephen) a magyar korona szerepéről, történetéről, a koronázásról, a Szent Korona-tan kialakulásáról szól, míg Gerics József tanulmányában (The Presence of Early Political Science in the Age of Stephen) az ezredforduló magyarországi politikai gondolkodásába nyújt bepillantást. Ladányi Erzsébet írása (Esztergom: the Archsee and the City without Privilégiés) Esztergom mellett általában a városi élet és tulajdon elemeiről, a városról mint jogi entitásról , értekezik, végül Tringli István tanulmánya (The Liberty of the Holy Kings. Saint Stephen and the Holy Kings in the Hungarian Legal Heritage) az államalapító királyhoz is kötődő szabadságok, kiváltságok alakulásáról ír, figyelemmel követve ezeknek az egyes társadalmi csoportokban való ( megjelenését, vagyis a jogi hagyomány érdekes alakulását tárja elénk, azt a folyamatot, ahogyan a magyar királyokra, főleg pedig az Istvánra való hivatkozás jogbiztosító elemmé vált a középkorban, 1 István maga pedig jog- és kiváltságforrássá. I A tanulmányok alapos elemzését a4ják választott témakörüknek, és az olvasó számára megbízhatóan, objektíven és magas színvonalon elemzik és világítják meg István király korát. Az olvasó tehát szakmai szempontból elégedett lehet: a korszak kiváló ismerői révén plasztikus képet kap az ezer évvel ezelőtti Magyarországról, az István alatti változásokról, azok hatásairól. Megjegyezhető persze, hogy egy-egy rövidebb cikk erejéig érdemes lett volna szólni még akár az István-kori bencésekről és monostoraikról (nem csupán a világi egyházszervezetről), akár a magyarországi latin nyelvű írásbeliség István-kori elindulásáról is, stb. Hasznos lett volna továbbá egy térkép a kötetben a Szent István-kori Magyarországról (Zsoldos Attila remek térképeket ter- , vezett már a Korai Magyar Történeti Lexikonba is). Mindezek a kötetet még informatívabbá tették volna. Megjegyzendő még, hogy mivel a kötetben egyes tanulmányok lábjegyzeteltek, mások csupán a cikk végén adnak további szakirodalmat a témához (sőt, e kettő „kevert" megoldása is előfordul), formailag tetszetősebb lett volna, ha e vonatkozásban egységes megoldás születik. A könyv kötészetileg jól megoldott, és ez igen lényeges, hiszen nem hullik lapokra többszöri olvasás vagy átlapozás után sem. Címlapján Szabó János festménye látható István királyról, hátlapján pedig István ábrázolása a koronázási palástról. A betűméret megfelelő, a szövegek ezáltal jól olvashatóak, és általában bekezdésekkel megfelelően tagoltak. További megjegyzéseim immár a szöveg angol nyelve kapcsán fogalmazódnak meg (előrebocsátva, hogy véleményem szerint egy kötet idegen nyelvre való áttétele, szakmai fordítása nem csupán fordítói felelősség, hanem szerkesztői és szaklektori is). Maga a fordítás stílusa jól olvasható, gördülékeny, s ez a fordító, Barna Judit érdeme. Kevés elírási hibát lelhetünk a kötetben — pl. „charters" helyett „chartres" (p. 148.), „church" helyett „chirch" (p. 133.) —, de ezek sem külö-