Századok – 2003
VITA - Balogh László: Az írott források egy régész szemével. Néhány észrevétel Révész László Emlékezzetek utatok kezdetére című művéről 468
476 VITA magyar vezér neve tehát valószínűleg nem Kurszán, hanem Kuszan/Kusan (esetleg Kuszal/Kusal) volt.37 Érdemes több figyelmet fordítani a források idézésére, mert nemcsak a muszlim források, hanem egy görög forrás esetében is kisebb — szerencsére a tárgyalt esemény szempontjából nem félrevezető — elírás fordult elő (193). A kazár Sarkéi erődítmény építésével kapcsolatban is árnyaltabban járhatott volna el a szerző. О ugyanis ezt az eseményt egyértelműen a magyarok elleni kazár védekezéssel hozta kapcsolatba (27). Sarkéi építéséről görög forrásokból értesülünk. Ezekben az építés oka nincs megadva. A szakirodalomban felmerült annak a lehetősége, hogy a Dzsajháni-hagyományban szereplő alábbi mondatot Sarkéi felépítéséhez kapcsolják: „Azt mondják, hogy a kazárok régebben árokkal vették körül magukat a magyarok és más, az országukkal szomszédos népek ellen"3 8 A korábban használt, Czeglédy Károly által készített fordítás félrevezető volt. О a „körülsáncolni" kifejezést használta. Zimonyi István mutatta ki, hogy ez a fordítás hibás. A kérdéses mondat a Dzsajháni-hagyományon belül csak Ibn Rusztánál található meg. Itt két összetartozó mondat között helyezkedik el, amely egyértelműen arra mutat, hogy a vizsgált mondat interpoláció. A vizsgált szövegrész egy a muszlimok körében elterjedt toposz. Mohamed próféta a mekkaiak támadásának kivédésére Medina köré árkot ásatott.39 Talán ez a legenda volt az alapja szövegrészletünknek is. Legalább meg kellett volna említeni, hogy a forrással kapcsolatban a szakirodalom egy jelentős része már nem a Révész által elfogadott nézetet osztja.4 0 Emellett Sarkéi nem a Volga jobb partján található (27), hanem a Don bal partján. Ennek megfelelően a Kazár Kaganátus sem a Don alsó folyása mentén helyezkedett el (126), hanem inkább a Volga alsó folyását kellett volna itt említeni, hiszen a kazár főváros ennek a folyamnak a közelében volt. Végezetül még egy dolgot meg kell említenem. Tudományos munkákban az egyes történelmi személyiségekkel szembeni személyes ellenszenvnek és a más kutatókkal szembeni kifakadásoknak nincs helye. Tisztában vagyok azzal, hogy bizonyos esetekben a vita heve elragadja az embert. Egy ismeretterjesztő munka esetében azonban ez nem engedhető meg. Megnyugtatóbb lenne, ha a szerző a továbbiakban nem használná a magyar honfoglalás kori Európa egyházi embereire „a méltatlankodó kórus egekig csapó sivalkodása" kitételt (35). Ha nem nevezne egyes mai történészeket „botcsinálta korunkbéli igricek"-nek (11), vagy a „horrorisztikus rémlátomásokkal megvert 20. századi látnok"-oknak (43). És mindenképpen érdemes volna elhagyni a vitapartnereink munkáira értett „másoktól ellesett, de félig sem megértett hamis énekek" megjegyzéseket (11). Úgy vélem, az 37 Kristó 1993. 53-93. 38 Zimonyi 1996. 58. 39 Zimonyi 1996. 49-59. 40 A Sarkelre vonatkozó kutatások kiváló összefoglalását adja- Polgár Szabolcs: Sarkéi. In: A Kárpát-medence és a steppe. Szerk.: Márton Alfréd. Magyar Őstörténeti Könyvtár 14. Budapest 2001. 106-126.
