Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43

Orosz László NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában Az első világháborút lezáró békeszerződések során létrehozott rendezés, a megváltozott politikai konstelláció és az alapvetően új nemzetközi kapcsolatrendszer a győztes és vesztes államok tudományos életét egyaránt újszerű kihívások elé állította. Az új viszonyokban történő mihamarabbi megnyugvást kívánó ill. az azokba beletörődni nem tudó, s a történelmi igazságtalanságok rendszeres napirenden tartásával az újragondolás szükségességét hirdető szemléletek egymásnak ellentmondtak ugyan, ám végső soron azonos gyökérből táplálkoztak, s tudománypolitikai konzekvenciáik is azonosak voltak: a feleket fokozott ideológiai hadviselésre, tudományos agilitásra és aktivitásra sarkallták. Különösképp így volt ez az akkor még ki sem alakult (s napjainkban sem konzekvensen használt) elnevezésű, definiálatlan határú térség, az egykori Habsburg-monarchia újonnan alakult államai esetében. A legyőzött vagy diadalmasan megszülető utódállamok egymás tudományos közéletét és Európa köztudatát egyaránt állandó kultúrpolitikai offenzíva alatt tartották, s a mégoly apró tudományos részsikerek kicsikarása érdekében is hatalmas energiákat mozgósítottak. A tudománypolitika stratégiai kérdéssé vált, s a nagypolitika szintjére emelkedett; taktikus felhasználása által kellett ugyanis a nagyvilág számára meggyőzően bizonyítani egész országok létét megalapozó államideológiák létjogosultságát, vagy akár ellenkezőleg, kikezdeni ezek betontalapzatát, s valami régi, bevált államegység kontinuitását igazolni. A térség pezsgő tudományos szellemisége (jobban mint bármikor azóta) ideirányította a nemzetközi szakmai és politikai közélet figyelmét. Állandó téma lett a Habsburgok egykori állam-konglomerátumának jövője. Szó sem volt ekkor — a két világháború közti időszakban — az itt élő népek összemosásáról, s a későbbi bipoláris világ egységesen kezelt „Ostblock"-felfogásának sablonjairól. Annál jóval erősebb volt a megismerés igénye Európa részéről, az elkülönülés vágya és az egyedi sajátosságok megismertetésének szándéka pedig a térség államainak oldaláról. így aztán az információk áradatáról épp az érintett országok gondoskodtak legintenzívebben parázs vitáikkal, s esetenként ideológiailag motivált tudományos teóriáikkal. A bizonytalan nemzetközi légkör, a revízió-gondolat mint politikai aktualitás Európa-szerte kiiktathatatlan jelenléte a történettudomány jelentőségének megnövekedését, hatékony harci eszköz gyanánt történő felvonultatását készítette elő. Minden érintett fél számára az élénk figyelem és aktivitás, a térség sor-