Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 37 pedig a rokkant katonák letelepítése, házhoz és kisebb földterülethez juttatása céljából.17 9 1918-ban a gazdasági munkásházak állami támogatással való építése gyakorlatilag megszűnt. Ugyan 1925-ig szerepelt az állami költségvetésben az erre vonatkozó 300.000 koronás évi tétel, ám ez, éppúgy, mint a törvényhatósági munkásház-alapok legfeljebb néhány tízezer koronára rúgó tartalékai, gyakorlatilag semmit sem értek akkor, amikor egy ház bekerülési költsége 100-125 ezer korona volt.18 0 A felépült, kevesebb mint 9000181 ház az ország szociális arculatán természetesen nem tudott érdemben változtatni. Két tényt azonban nyilvánvalóvá tett: az egyik, hogy az állam által kezdeményezett, egészséges falusi lakásokat eredményező építkezésekre mindenképpen szükség van, a másik pedig, hogy az állami kamattámogatás és a közületek garanciája dacára a magántőke a vidéki, falusi építésekbe csak nagyon mérsékelten vonható be.18 2 A tapasztalatok alapján Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter körrendeletben fordult az önkormányzatokhoz, melyben arra biztatott, hogy a nehéz helyzet dacára folytassák az építkezéseket, vagy legalább a már megkezdett munkálatokat fejezzék be, illetve utasította az alispánokat és polgármestereket a mezőgazdasági lakáshiányról szóló adatok összegyűjtésére és házépítő szövetkezetek alapítására.18 3 A válaszok az építőipar általános pangásáról számoltak be. Ezen túlmenően két csoportra voltak oszthatók, és mindkettő hangvételén érződött 1918-19. év eseményeinek hatása. A többség száraz tényként felsorolta a lakáshiányra vonatkozó adatokat, ám a nyomornak az az elemző leírása, mely korábban (elsősorban a tízes évek elején) több ízben előfordult, teljesen hiányzott. Jóval kisebb számban, de érkeztek olyan jelentések is, melyek a szociálpolitikával szembeni teljes szkep-179 A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából Czettler Jenő nagyszabású tervezetet is kidolgozott a kérdéskörre tekintettel. (Czettler Jenő: A földmívelő rokkant katonák jövője. Magyar Gazdák Szemléje, 1915. május-június, 160-172; Uő.: Rokkanttelepítés Németországban és Ausztriában. Stephaneum, Budapest, 1916.) 180 A Földművelésügyi Minisztérium 1920-as tervei 107.000-137.000 korona közötti árbecslést tartalmaztak 4 különféle épületre. (MOL. FM. Ált. К 184. 2272. cs. 1920-31/1. tét.) 1923-ra egy, az állami akció során épített lakóház ára már 25 millió korona volt. (Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára, Csongrád vármegye alispánjának ált. közig, iratai, IV 406. b. 35.284/1926.) A kölcsönöket egyébként nem valorizálták, így azt a többség 1920-2 l-ben könnyedén visszafizette. (Heves Megyei Levéltár, Heves megye alispánjának ált. közig, iratai, IV 404. b. 2377/1923.) 181 1914. végére 6991 munkásház volt kész, és 1000 építését már megkezdték, vagy a közeli jövendőre tervezték, ennek azonban becslésünk szerint kb. kétharmada készült csak el. (A M. Kir. Kormány 1914. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1916. 140.) Az itt közölt adat nem tartalmazza az 1907. előtt felépült kb. 1000 lakóházat. 182 Az 1940-es évek elején a Földművelésügyi Minisztérium részéről tervezet született az akció felújítására. (Házhelyek és gazdasági munkásházak szerzésének előmozdításáról szóló törvénytervezet, 1941. OL. К 150. 2831. cs. к. dossz. Eredeti tervezet, 1939. március 7.) Az ismert szociálpolitikai szakíró, Kerék Mihály még а II. világháború vége felé is úgy nyilatkozott, hogy az 1907-es törvény által megalkotott munkásház-építési program "Úttörő és nagyszabású kezdeményezés volt, és józan alapokon épült fel. Sok olyan intézkedést tartalmazott, amely máig sem avult el, és a modern lakásépítési politikában is megállná a helyét. (Kerék Mihály: Lakásügy és lakáspolitika, im. M. Kir. József Nádor Közgazdasági Egyetem Szociális Tanfolyama, Budapest, én. [1944] 36.) 183 6808/1920. FM. Ein. körrendelet. PML PPSK Alisp. IV 408. b. 21.671/1920.
