Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3

34 HÁMORI PÉTER nyire volt megalapozott, máskor viszont egyértelműen kiderült a döntéshozók ellenérdekeltsége: Baranya és Pozsony vármegye több falvában a módosabbak négy-öt házat is bérbe adtak, meglehetősen magas robotért cserébe, Titelen pedig a legtöbb pincelakás a képviselőtestület tagjainak vagy rokonságának kezén volt.16

3

Ha az elutasítást követően az érintettek fellebbeztek, az ezt követő alispáni és minisztériumi vizsgálat többnyire a faluvezetés döntésének megalapozatlanságát igazolta: helyenként több száz olyan családról készült kimutatás, akik a hajléktalanság határán éltek.16

4

Ilyenkor sok község politikai indokokat is talált a kérelem visszautasítására, úgy állítva be az esetet, hogy a kérelmezők „socialista hajlamúak", akik „itt csak mint munkások kontárkodnak".16

5

Ha ez sem segített, döntő érvként szerepelt az érintettek idegen vagy megállapíthatatlan illetősége, vagy az, hogy nem gazdasági munkások, így a törvény nem vonatkozik rájuk.166 Az így elutasítottak néhány esetben nem adták föl a küzdelmet, s olykor a nemzetiségi kérdés meglovaglásához folyamodtak. Külön érdekessége az utóbbi kér-163

A kérelmezők arra is panaszkodtak, hogy nyáron szinte minden napjukat a háztulajdonosnak szolgáltatott munka veszi el, így nincs idejük családjuk megélhetéséről gondoskodni. (Baranya vármegye elutasító végzése gazdasági munkásház építése tb. BML IV 402. b. 1278/1912. kgy.) Ugyanerre panaszkodtak Bögöly és Dióförgepatony pozsony megyei községek munkásai is: egy szobáért félnapszámon egy hónapot, ingyen pedig 4-5 napot kellett szolgálniuk. Utóbbi helyen az alispán 10-20 ház legrövidebb időn belüli felépítését ígérte, ám a megye egy évvel később a költségekre hivatkozva visszakozott. (Pozsony vármegye alispánjának jelentése a gazdasági munkásházak építésének ügyében. MOL. К 184. 759. es. 1913-31/1. tét.) Titelen Keller Gyula miniszteri biztos közbenjárására sem volt hajlandó a községi önkormányzat korábbi döntését megváltoztatni. (Titeli lakosok kérelme gazdasági munkásház építése iránt. MOL. К 184. 759. es. 1913-31/1. tétel.) 164

Bácskeresztúron 50, Amerikát megjárt gazdasági munkás kérte a házépítést: „A mostani lakás viszonyok évről évre rosszabbodnak. A szegény napszámos embert — ha négy-öt gyermeke van — nem akarja senki befogadni, és így vagy nagy bért kell fizetnünk, vagy egy szobában két családnak is összebújni, hogy legalább fedél alatt nyújthassuk ki munkában megdermett testünket pihenésre. Nagyon nehéz a mi szomorú helyzetünket megértetni, a kiket a sors jólétbe helyezett. És talán épen ez az oka, hogy a képviselő testület a kérelmünket elutasította. Pedig mi nem kértünk ajándékot a községtől. Mi csak azt kértük, hogy a község a munkásházakat egy nagyobb kölcsönnel építtesse fel, és az évi annuitási részletet az esedékességkor szedje be és rendeltetési helyére juttassa." Az alispáni vizsgálat egyértelműen igazolta a kérelem jogosságát - a vármegye közgyűlése azonban a falu vezetésének adott igazat. (197/1909. kgy. és 363/1911. kgy. Bács-Bodrog vármegye Hivatalos Lapja, 1909. március 5. és 1911. április 3.) Ugyanez történt Titel esetében, ahol 500 család élt „föld alatti lyukakban" (MOL. К 184. FM. Ált. 1912-31/1. tét.) Bugyi vezetése kijelentette, hogy „lehet, hogy vannak szegényesen lakó munkások a községben", ám ennek ellenére semmi áron sem hajlandó földet eladni erre a célra... (PML PPSK Alisp. IV 408. b. 14.785/1908.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun alispánjának 1908-as felmérése szerint legalább 15 olyan község volt a vármegyében, ahol „aggasztó méreteket ölt a lakáshiány s az ebből fakadó elégületlenség", ám az elöljáróság „mégis mereven visszautasítja az állam segítő kezét". Abonyban legalább 500, Kecelen 400, Kalocsán 200 rászoruló családról szól az alispánnak benyújtott jelentés (Uo, 30.887/1908.) 165

Szabadszállás község képviselőtestületének átirata gazdasági munkásházak építésének ügyében. PML. PPSK Alisp. IV 408. b. 17.027/1913. A törvényhatóság közgyűlése egyébként az érintettek fellebbezését elutasítva a községnek adott igazat. 166

Szekszárdon a Benedek-szurdik életveszély miatt kilakoltatott szegényeinek kérését evvel az indokkal sikerrel söpörték le. (Tolna vm. alispánjának jelentése a szekszárdi munkáslakások ügyében. MOL. FM. Ált. К 184. 1073. es. 1914-31/1.) Aradon egészen más jellegű problémával kellett szembenézni: amikorra a tervezett 110 házból az első 40 készen lett, kiderült, hogy a 100 korona körüli éves törlesztési összeget mezőgazdasági munkás aligha lesz képes kifizetni. (Aradi gazdasági munkásházak ügye. MOL. FM. К 184. 1075. es. 1914-31/1.)