Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 35 vényeknek, hogy megszövegezésükből majdnem mindig kiderül, hogy maguk a munkások fogalmazták őket, s valószínűleg nem külső sugalmazásra születtek.167 A községek passzivitása, ellenállása súlyos csalódást keltett azok körében, akik az agrár-szociálpolitikát a tehetősebb gazdák patronáló tevékenysége keretében, az agrárszegénység önállósulási törekvéseit, mint az agrármozgalmak okának felszámolását és a „régi jó patriarchális viszonyok" visszaállítását célzó folyamatként képzelték el.16 8 Ugyanakkor komoly érveket adtak azok kezébe, akik a szociálpolitikát, és azon belül is a lakáskérdést a városokra, főleg Budapestre akarták korlátozni, s az állam anyagi erejét itt szándékoztak fölhasználni.169 A Földművelésügyi Minisztérium ebben a helyzetben úgy kívánt továbblépni, hogy elsősorban a községeknél sokkal nagyobb hajlandóságot mutató törvényhatóságokra és városokra igyekezett a tevékenységet alapozni.17 0 Mindennek eredményeképpen 1909. elejére 9455 munkásház felépítéséről született döntés.17 1 1910. végén pedig már 3604 ház átadásáról számolt be a kormánytájékoztató.17 2 Az elért eredményekre a Monarchia osztrák részében és külföldön is felfigyeltek. 1909. végén az osztrák kormány küldöttsége járt Magyarországon, majd hazatérte után kidolgozta és benyújtotta a Lakásjóléti Alapról szóló törvényt, amit a Birodalmi Tanács nagy szótöbbséggel szavazott meg. A jogszabály által létrehozott állami pénzkeret felhasználására javarészt városokban került sor, annyiban azonban a magyar mintát követte, hogy általában nem adott hiteleket a közületeknek, hanem kamattámogatással segített a kölcsönök megszerzésében.17 3 A ma-167 „A Titeli gazdasági munkás házak létesülése már a Nagy Méltósága is hozott határozatot az Alispány úr által fel hívta a Titeli községet hogy a munkásokkal lépjen tárgyallásba a ház épittések soraiban de a község semmit sem akar vállalni, mert a községi elöljárók Szerbek a képviselők nagyobb része is Szerb ezek a Magyar munkás házaknak elleni vannak ezek itt nem akarják hogy a itt a magyarok szaporogygyanak, aszt állítják ha munkás házak lesznek az ö házaikat ki veszi ki haszonbérbe." (Titeli lakosok kérelme gazdasági munkásház építése iránt, im.) Az persze már szinte megválaszolhatatlan kérdés, hogy ezek a sorok mennyire tükrözik kiötlőik — akik közül a többen az aláírás helyére csak keresztet tettek — valódi gondolatait, vagy inkább csak arra utalnak: így akartak hatni a „pesti nadrágos urakra"... 168 „A programm megvalósíthatóságának első feltétele, hogy a munkaadó birtokosság szakítson eddigi közönyével és saját létfenntartása érdekében is komolyan részt vegyen ki magának az országot regenerálni hivatott új agrárszocziális munkából, sőt ő álljon az akcziónak az élére. ... Ki kell használnunk azt az ellanyhulást, a mely a szocziáldemokrata mozgalmakban legújabban tapasztalható." (Magyar szocziális agrár-politika. Magyar Gazdák Szemléje, 1910. október, 105-112.) Ugyanezt hangsúlyozza: Pollák Lipót: A Montanit-rendszer. Szociális reform. Vegyi Ipar, Budapest, 1913; Mailáth József: A gazdatársadalom szociális föladata. Magyar Gazdák Szemléje, 1906. szeptember, 1-17. 169 Lakásügyi vita. Közgazdasági Szemle, 1910. február, 122-136. 170 Alispánok és polgármesterek jelentései az 1911-ben felépített és elkezdett házakról. MOL. FM. Ált. К 184. 604. es. 1912-31/1. tétel. 171 Ebből kb. 11-11% esett a törvényhatósági jogú városokra, a megyei városokra és a községekre, míg 66% a vármegyékre. A törvényhatóságok és a települések között továbbra is alig akadt olyan, amelyik nem Dél-Magyarországon terült el. (Keller Gyula: Gazdasági munkásházak. A Társadalmi Múzeum Értesítője, 1909. 1. 45-54.) 172 A M. Юг. Kormány 1910. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1911. 138-141. 173 Ausztriai szegényebb sorsú lakosság lakás-alapja. A Társadalmi Múzeum Értesítője, 1911. 3. 135-136; Az osztrák Lakásalap. Közgazdasági Szemle, 1912. július, 554-557; Kovrig Béla: A szociális lakáspolitika. Budapest, 1929. A német mintától annyiban lényegesen eltért mindez, hogy
