Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 375 krónikában úgyszintén megjelenik, csak más néven.20 7 Kossmann álláspontja nézetünk szerint részben elfogadhatatlan, mivel felettébb valószínűtlennek tűnik, hogy egy tisztségviselő teljesen más néven forduljon elő egy száz évvel későbbi krónikában, ami természetesen nem záija ki, hogy a Gallusnál megjelenő pristaldusdk és a Kadhibeknél olvasható centuriones funkciójukat tekintve megegyezhettek. Azonban a hangsúly a jelen esetben éppen a pristaldus szó használatán van, így Kadlubek abban a gyanúnkban erősít meg minket, hogy Lengyelországban nem lehettek pristaldus néven említett tisztségviselők, hanem a névtelen gesta-szerző azonosított ezen a néven valakiket. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni Karol Maleczyriski a pristaldus műbeli előfordulásával kapcsolatos álláspontját sem. A jeles történettudós a keleti szláv területeken előforduló prisztavot látta Gallus munkájában, és úgy gondolta, hogy ez a korabeli lengyelség számára ismert szó lehetett a szerző által latinul visszaadott kifejezés alapja.208 Kétségtelen, hogy a szó 'prisztav' alakban a keleti szláv területen is előfordul,209 kétségesebb azonban használatának ideje. Egy adatunk van 1270-ből - Novgorodból, ahol felügyelő jelentésben találkozunk vele,21 0 15. századi novgorodi és pszkovi adatok utalnak őr, valamint védő értelmű használatára,21 1 egyetlen helyen fordul elő futár, hírnök jelentésben, valamint ugyanebből az időszakból elöljáró értelemben. Az utóbbi kettő emellett 14. századi bibliafordításból származik.21 2 Hivatalos személyként, bírósági perbe idézőként szerepel két 14. századi adatban (1375 és 1389), egy 15. századiban (1497), valamint 1532-ben és 1571-ben.21 3 12. századi említése (1166) egy helyen, az Ipatyev Krónikában fordul elő 'akadály' értelemben.21 4 Pristaldi alakban a keleti-szláv térséggel kapcsolatban csak az európai udvarokkal történő összehasonlításként, a magyai- királyi udvar működésének leírása kapcsán találkozunk vele.21 5 A fenti adatok a jelen munka szempontjából két szempontból érdekesek: valamennyi a Gallus-gesta keletkezése utáni időből származik, a legtöbbje egyenesen a késő-középkorból, vagy a koraújkorból, illetve valamennyi itt idézett jelentésváltozat alapja a 'prisztav' és nem a 'prisztaldus'. Annál jellemzőbb ez utóbbi a 12. századi Magyarországra.21 6 A szó eredete természetesen a poroszló esetében is a pristav, az átvétel azonban déli szláv eredetű.21 7 A korabeli forrásokban először Szent László 207 Uo., 265-266., valamint a Kadhibeknél olvasható centuriones kifejezéssel kapcsolatban lásd Uo., 266, M. Plezia (ed.): Magistri Vincentii dicti Kadlubek Chronica Polonorum. In: MPH nova series, t. XI, Kraków 1994, (a továbbiakban: Kadlubek), II.,4.: „Quibus decanos, quinquegeniarios centuriones, collegiatos, tribunos, ciliarchos, magistros militum, urbium prefectos, primpilarios, presides omnesque omnino potestates instituit. 208 Lásd még ezzel kapcsolatban: M. Janów. Pólnocno-slowianski pristaw. Slavia Occidentalis (VI.) 1927, 287-289, itt 288. 209 I. I. Szreznyevszkij: Materiali dija szlovaija drevnyerusszkogo jazika po piszmennim pamjatnyikam. I—III. Szankt-Peterburg, 1893 (I.), 1895 (II.), 1903 (III), (a továbbiakban: Szreznyevszkij). 210 Szreznyevszkij, II., 1458-1459. 211 Uo., 1458-1459. 212 Uo., 1459. 213 Uo., 1459. 214 Uo., 1459. 215 U. Hallbach: Der russische Fürstenhof vor dem 16. Jahrhundert. Stuttgart 1985, 40. 216 Vo.: Zsoldos Attila in KMTL, 552.; Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Pécs 1999, 269.; Csak magyar forrásokra hivatkozva értelmezi Du Congé, VI. - executores iudicium nobilium. 217 Zsoldos Attila in KMTL, 552.
