Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
376 BAGI DÁNIEL III. törvényében fordul elő említése, 218 majd Kálmán első törvénykönyvében találkozunk említésével.21 9 Úgy gondoljuk tehát, hogy a gestában említett pristaldus kifejezést a magyar minta alapján alkalmazta a szerző egy valamilyen lengyel méltóságviselőre, és miután a középkori lengyel történetírók közül csak ő használja ezt a kifejezést, feltehető, hogy magyarországi tartózkodása folyamán ismerkedhetett meg vele. Lényegesen problematikusabb azonban Plezia érvrendszerének harmadik pillére, a lengyel és a magyar ősgesta alkotója személyének összekapcsolása. Plezia monográfiája ugyan 1947-ben került nyomdába, azonban az egész problémafelvetés és az anyaggyűjtés is a háború elejére, illetve a háborús évekre esett.22 0 Feltehetően a könyv születésének idejével függ össze, hogy a szerző a korabeli magyar kutatás csak egyik, Hóman Bálint által képviselt irányvonalát vette figyelembe, amely a magyar gestairodalom első alkotását Szent László korára keltezte. Nem számolt azonban a lengyel tudós a már könyve születésekor is meglevő, más keletkezési időt feltételező véleményekkel, a legrégebbi magyar történeti munka keletkezési idejének problematikáját érintő későbbi álláspontokat pedig nyilván nem vehette figyelembe.22 1 Elméletét végül meggyőzően cáfolta Kristó Gyula. Rámutatott, hogy Plezia érvelése „azon körülményen szenved hajótörést, hogy az általa (Hóman ihletésére) a Szent László korához kapcsolt (és Hóman szerint a Szent László kori Gesta Ungarorumban tükröződő) lovagvilág egy évszázaddal későbbi társadalmi valóság terméke, Imre és II. András koráé",22 2 illetve figyelmeztetett, hogy a két mű közötti alapvető különbség szerzőjük személyében áll: Gallus Anonymus egy Saint-Gilles-i bencés szerzetes, míg a magyar író magyar származású klerikus volt.223 A gestában fellelhető magyar adatok, valamint Saint Gilles és Somogyvár történetileg igazolható kapcsolata és ennek műbeli tükröződése alapján nem lehet kétséges, hogy az első lengyel történeti munka írója valamennyi időt Magyarországon tölthetett. Feltételezett ideérkezésének dátuma Szent Egyed somogyvári kolostorának alapítási ideje lehet, minden ennél korábbi időpont valószínűtlennek tűnik. Lényegesen tisztázatlanabb Lengyelországba való továbbutazásának dátuma. Az irodalomban többféle javaslat is elhangzott az elmúlt bő egy évszázadban a gesta-szerző krakkói megérkezésének dátumával kapcsolatban. Voltak, akik a mű megírásának kezdetét 1109-re tették, így szükségszerűen az országba érkezését is korábbi időpontra datálták,224 mások ugyanezt az időpontot all. század utolsó évtizedének elejére helyezték.225 Plezia — ahogy erre már utaltunk — úgy vélte, hogy Boleslaw somogyvári vezeklését személyesen láthatta a szerző, és ebből 218 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp., 1904, 177.: „due partes fugativorum hominum, ioch scilicet donentur regis pristaldo" 219 Uo., 187., XXVIII-XXXI. 220 Plezia 1947, 3-4. 221 A 19. század óta folyó szakirodalmi vélemények, viták összefoglalását lásd Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. Irodalomtörténeti füzetek 135., Budapest 1994 (a továbbiakban: Kristó 1994), 12-18., Hóman elgondolásának kritikájával kapcsolatban: 16. 222 Kristó 1994, 123. 223 Uo., 124.; Vó.: Mályusz Elemér. Krónika-problémák. Századok 100 (1966), 4-5., 713-762., 720. 224 Szlachtowski-Köpke, 420. 225 Bujnoch 1978, 27.
