Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 371 zadban,15 9 és őt követve magáévá tette még J.S. Bandtkie,16 0 majd a gesta kritikai kiadója, Karol Maleczynski,16 1 valamint német fordítója, Josef Bujnoch is,162 aki már származásának helyét is meglelni vélte: szerinte a névtelen mester — hasonlóan Prágai Kosmashoz —• ugyancsak Lüttichben végezte iskoláit, és egyenesen onnan került a krakkói udvarba.16 3 Ezen iskola képviselői közül is Karol Maleczynski illette a legtöbb kritikával a gesta-szerző dél-francia származását és magyarországi tartózkodását képviselő tudósokat. A gesta kritikai kiadója elutasította Plezia Saint-Gilles-t és Somogyvárt összekapcsoló nézetét.16 4 Indoklásként felhozta, hogy Szent Egyed kultusza már a 11. század utolsó évtizedében megjelent Lengyelországban, és ebből arra következtetett, hogy a gesta-író is ebben az időben kerülhetett kapcsolatba vele - ugyancsak Lengyelországban.16 5 Megjegyezte továbbá, hogy Provence és Saint-Gilles nem tartozott a korszakban a kultúra legfontosabb központjai közé, és hogy Odilo, akit a Gallus az 1085-ös évre Saint-Gilles apátjának tekint, csak később lépett hivatalba.166 Nem tekintette továbbá mérvadónak a műben található magyar adatokat sem, a Gesta Ungarorummal való összehasonlítást pedig válasz nélkül hagyta.16 7 Párhuzamosan a gesta-szerző flandriai eredetét javasló véleményekkel ugyancsak népszerű felfogássá vált Gallus itáliai származásának propagálása. E véleményt először Szlachtowski és Köpke juttatta kifejezésre a Monumenta Germaniae Historicában megjelent kiadás előszavában,168 őrájuk támaszkodva Tadeusz Wojciechowski,169 Brackmann,17 0 majd Danuta Borawska.171 Borawska az itáliai származást támogató kutatók utolsó képviselőjeként kritika alá vonta mind Plezia, mind Maleczynski álláspontját. Elméletét arra alapozta, hogy Gallus Anonymus egy rövid mondatban megemlékezik Orseolo Péter magyar királyról, aki egy bizonyos Bazoariumban Szent Péter tiszteletére templomot emelt.172 Borawska figyelmen kívül hagyva az enigmatikus nevű településről született addigi szak-irodalmi eredményeket, amelyek függetlenül a név feloldását célzó vitáktól valamenynyien Magyarországon keresték megfelelőjét,17 3 a Bazoarium kifejezést Velencével 161 Maleczynski (ed.), XCV 162 J. Bujnoch: Gallus Anonymus und Cosmas von Prag. Zwei Geschichtsschreiber und Zeitgenossen. In: H. Lemberg - В Nitsche - F. Obrländer: Osteuropa in Geschichte und Gegenwart. Köln-Wien, 1977 (a továbbiakban: Bujnoch 1977), 301-315., 301. 163 Bujnoch 1978, 12.; Bujnoch 1977, 304. 164 Maleczynski (ed.), LXXXVII. 165 Uo., LXXXVII. 166 Uo., LXXXVIII 167 Uo., LXXXVIII. 168 Szlachtowski-Köpke, 419. 169 Wojciechowski: Faktum biskupa Stanislawa. Poprzedza: Kto byl Gallus? In. Uő.: Szkice historyczne jedenastego wieku. Warszawa 19513, a jelen kérdéshez lásd 250-251. 170 Brackmann 1939, 5. 171 D. Borawska: Gallus Anonim czy Italus Anonim? Przeglqd Historyczny 56 (1965) (a továbbiakban: Borawska 1965), 111-124.. 172 Gallus, 41-42. „QUo de hac vita migrante, Petrus Ueneticus Ungarie regnum recepit, qui ecclesiam sancti Petri de Bazoario inchoavit, quam ecclesiam nullus rex ad modum inchoationis usque hodie consumavit." 173 Óbudának vélte Karácsonyi János: Péter király és az ó-budai prépostság. Századok 1897, 291-297., ezzel szemben Pécsnek gondolta Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, I. Bp. 1899, 415., 162. sz. jegyzet, valamint Maleczynski (ed.), 41., 11. sz. lábjegyzet.
