Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
368 BAGI DÁNIEL Úgy gondoljuk, ezen a ponton lehet összekapcsolni az egész kérdéskört a gnieznói találkozó annyira sokféleképpen értelmezett ábrázolásával. A Gallus Anonymus megfestette koronázási jelenet lényege a semmilyen más forrásban nem felismerhető, nézetünk szerint Gallus Anonymus saját művének tekinthető szövegrészlet: ,JSfon est dignum tantum ac virum talem sicut unum de principibus ducem aut comitem nominari, sed in regale solium glorianter redimitum diademate sublimari". Az ismeretlen szerző teljesen tudatosan nem csak I. Boleslaw és III. Boleslaw személye között teremt közvetlen kapcsolatot, hanem szándékosan megmásítva az 1000. évben lezajlott találkozó eseményeit a királyi hatalom örökösévé teszi Ferdeszájú Boleslwavot. Az alkalmazott eljárás eredményeként Boleslaw elméleti menedékre tudott szert tenni a Zbigniewet — feltehetőleg a szokásjogon alapuló elsőbbsége miatt — támogatókkal szemben,134 hiszen ő lett a Bátor Boleslaw korabeli regnum továbbépítője. A királyság kezdeteit természetesen lehetett volna 1024-re is helyezni, és Gallus Anonymus írói tehetségéből minden bizonnyal kitelt volna, hogy az egyébként csak a német kútfőknél fenntartott eseményt méltó formában tárja az olvasóközönség elé. Ezzel azonban csak a mű egyik céljának tudott volna eleget tenni, a lengyel-német konfliktust nem tudta volna feloldani, hiszen az első lengyel király „kalózakciójának" is tekinthető 1024-es koronázást a birodalom már all. században sem ismerte el. Nyilvánvaló, hogy a gnieznói események bemutatásában tálalt „üzenet" másik címzettje V Henrik, akit a két ős, III. Ottó és Bátor Boleslaw barátságának bemutatásával kíván meggyőzni a szerző - és természetesen a mű megrendelője is, hogy olyan legitim uralkodóval áll szemben, akinek szuverén hatalma egészen az 1000. évre megy vissza, és hogy Zbigniew támogatásával a törvényes uralkodó elleni lázadót veszi védelmébe. IV. A jelen munkában utolsó kérdésként arra szükséges választ találni, hogy vajon gesta-írónk eljárása teljesen önálló gondolatokon alapult-e, vagy valamilyen mintákat követett. Egy, feltehetően romantikus indíttatású kivételtől eltekintve,13 5 amely Lengyelországban kereste az ősgesta szerzőjének hazáját, a mérvadó kutatásban soha nem volt vita arról, hogy Gallus Anonymus külföldről érkezett Lengyelországba. Erről ugyanis ő maga vall a mű harmadik könyvének episto/ájában.136 Annál több vitát gerjesztett azonban az anonim író lehetséges származása és korábbi tartózkodási helyei. Egy magányos álláspont kivételével, amely Csehországból származtatta az ismeretlen mestert,13 7 három különböző irodalmi vonulattal találkozunk e kérdésben. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba 2001, 15-46, 43. 134 Grodecki-Zachorowski-Dqbrowski I., 135-136. 135 H. Kownacki: О rodzie najdawniejszego Polski dziejopisa. Pamiatnik Warszawski 1819 XIV, ehhez 3. 136 Gallus, 120.: „пес ut pátriám vei parentes meos exul apud vos et peregrinus exaltarem et ne frustra panem Polonie manducarem" 137 F. Bartos: Nejstarsi polsky kronikar i jeho cesky pűvod. Vestnik Ceské Akademii védi a umëni 61 (1952), 1-13., 2-5..
