Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 367 csak az 1024-es első királykoronázás lehetett. Uralkodásáról keveset tudunk, sem külső, sem belső forrásaink nem szolgálnak kielégítő információkkal korszakáról, azonban az irodalom az ő idejére teszi a korai Piast-monarchia összeomlását,126 amely az 1033-ban létrejött merseburgi békével fejeződött be, ahol Mieszkónak vissza kellett adnia a királyi felségjelvényeket Konrád császárnak.12 7 Egy, a forrásokban csak nagyon felületesen említett pogánylázadás és egy cseh támadás után tudott trónra lépni Megújító Kázmér, aki ugyancsak fejedelemként uralkodott. Halála után fia, Merész Boleslaw (1058-1079) került a trónra. Uralma legnagyobb eredménye, hogy 1076 végén sikerült királlyá koronáztatni magát, így időlegesen Lengyelország ismét királysággá vált.12 8 Merész Boleslaw uralmát azonban nem sokkal később testvére, Wladyslaw Herman (1079-1102) megdöntötte.129 О életében már nem tudta megszerezni a koronát és a vele járó királyi méltóságot. Fia, Boleslaw pedig egészen az 1135-ös, a birodalommal szembeni végleges vereségéig az ország egységének visszaállításán fáradozott. Nem tudjuk, hogy a korai Piast-állam újjászervezésének folyamatában a végcélt pusztán az ország egyesítése jelentette volna, vagy az uralkodó terveiben a királyi cím viszszaszerzése is szerepelt-e, bizonyos jelek azonban egyértelműen erre utalnak. A-mikor Wladyslaw Herman megosztotta az országot fiai között, bár mindketten egyenlő részt kaptak, a törzsi szokásjog értelmében mégis Zbigniewet illette az elsőbbség, mivel idősebb volt.130 Nyilván ez a törzsi eredetű, a seniorátusra jellemző jogelv, amely végül 1138 után teljes mértékben győzedelmeskedett, szöges ellentétben állt Boleslaw érdekeivel. Nem csoda, hogy Gallus Anonymus sem hagyhatta kifejtetlenül ezt a problémát: egy, a két testvér szájába adott párbeszédben élesen szembeállítja a két jogelvet. Zbigniew az idősebb,131 Boleslaw azonban bár fiatalabb, de legitim személy.13 2 Nézetünk szerint a gesta-szerző különbségtétele egyértelműen arra utal, hogy Boleslaw más, a seniorátus elveit teljesen mellőző felfogásban képzelte el egyeduralmát. Ez az elv a regnum, a királyság birtoklását helyezte előtérbe az ország felosztásából származó ducatusszsl szemben. Ez a konstrukció menekülési útvonalat jelenthetett a fejedelem számára Zbigniew seniorátus elvére alapozott hatalmi igényei elől, és elméleti előkészítését jelenthette a királysághoz tartozó királyi cím valamikori megszerzésének is.13 3 126 Változásként jellemzi Labuda 1992, 195., összeomlásként, lehanyatlásként H. J. Lang: The Fall of the Monarchy of Mieszko II, Lambert. Speculum XLIX (1974), 623-639, különösen 638. 127 Grodecki-Zachorowski-Dqbrowski I.,. 109; N. Davies: God's Playground. A History of Poland I, Columbia University press 1981, 70. A merseburgi békével kapcsolatban lásd: E. Boshof: Das Salierreich und der europäische Osten. In: F. Staab [Hrsg.]: Auslandsbeziehungen unter den salischen Kaisern. Geistige Auseinandersetzung und Politik. Referate und Aussprachen der Arbeitstagung vom 22.-24. November in Speyer, 1994 (a továbbiakban: Boshof 1994), 167-193, a békéből következő alávetettségre nézve lásd 171. 128 Grodecki-Zachorowski-Dqbrowski I.,128-129.; Boshof 1994, 181. 129 Boshof 1994, 181-182. 130 Egyenesen III. Boleslawot tekinti a Zbigniewvel szembeni lázadónak Grodecki-Zachorowski-Dqbrowski I., 135.; A két testvér egyenlőségét emeli ki ezzel szemben Maleczyriski, (ed.), 105., 1. sz. lábjegyzet. 131 Gallus, 105.: „cum sis major etate" 132 Gallus, 105-106.: „mihi legitime, licet etate minori" 133 Ezt a véleményt tükrözi Font Márta: Korona és/vagy kard. Az uralkodáshoz való jog elismertetése Közép- és Kelet-Európában. In: Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló.
