Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
366 BAGI DÁNIEL gésbe.11 7 A műbeli regnum kifejezést az irodalom többféleképpen értelmezi. Roman Grodecki a gesta máig legértékesebb lengyel nyelvű fordításában királyságként fordította le,118 Kossmann szerint ez a kifejezés az államot, illetve az államhatalmat megtestesítő uralkodót jelenti,11 9 Deptula pedig pusztán szimbolikus értelmű kifejezést, illetve a lengyel antiqua libertás kifejezésre juttatását sejti mögötte,12 0 míg megint mások a lengyel dinasztia politikai ideológiáját látják benne.12 1 Kétségtelen, hogy a kifejezés államhatalomként vagy szimbolikus egyeduralomként történő értelmezése nem mond ellent a mű egész szellemiségének, van azonban egy hely, ahol használata — nézetünk szerint — teljesen világosan kifejezésre juttatja az írói szándékot. Gallus Anonymus Zbigniew tragédiájáról írva egy hosszú fejezetben emlékezik meg Ferdeszájú Boleslaw magyarországi zarándokútjárói, és a fejedelem bűnbánatának hasznossága kapcsán következő megjegyzést teszi: nam cum ipse non ducatum, sed regnum magnificum gubernaret. "122 A regnum a ducatusszal történő szembeállítása véleményünk szerint mindenképpen arra utalhat, hogy a szerző nem pusztán az államot vagy az államhatalmat érthette rajta, hanem az uralkodásnak két formáját adja meg: ilyen értelemben — úgy véljük — a két kifejezés jelentéseként a királyság, illetve a hercegség szerepelhetne, már csak azért is, mert amennyiben a regnumot elvont fogalomként értelmezzük, ugyanilyen elvont értelmet kellene adnunk a ducatusnak is. Úgy gondoljuk, hogy a névtelen író a regnumon a teljhatalmat jelentő királyságot érti, míg a ducatus a „divisio regni" folyamán létrejött hercegség.123 Zbigniewnek csak ilyen hercegség jutott, illetve rész Boleslaw királyságából, míg öccsének — a gesta-szerző sajátos értelmezésében — annak ellenére is a királyság járt, hogy gyakorlatilag nem volt megkoronázva.12 4 A királyság kérdése — függetlenül Gallus gestájától és a 12. század elejét jellemző lengyel belpolitikai helyzettől — az egyik legfontosabb problémája az egész középkori lengyel történelemnek. Bátor Boleslaw 1025-ben bekövetkezett halála után fiát, II. Mieszkót biztosan megkoronázták.125 E koronázás jogalapja 117 Az ország megosztásaa kapcsán közölt idézeten kívül jellemzően még: Gallus, 74-75.: „Sedes regni principales"-, Gallus, 105-106. „totam regni curam"; Gallus, 107. „ipsum regnum et spem regni expectando perdidisset"; Gallus, 139. „Talis princeps debet regnum atque terram regere." 118 R. Grodecki (ford.): Anonim tzw. Gall: Krónika polska. Kraków 1923 (a továbbiakban: Grodecki 1923) 119 O. Kossmann-. Polen im Mittelalter. Bde. I—II, Marburg an der Lahn 1971 (la továbbiakban: Kossmann 1971), I., 252. 120 Deptula 1990, 328-329. 121 J. Wyrozumski: Die Idee von Staat und Nation in der polnischen Geschichtsschreibung des Mittelalters. Zeszyty Naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego. Prace Historyczne, z. 113, 1994 (a továbbiakban: Wyrozumski 1994), 9-18., 11. 122 Gallus, 158. 123 Kétféle értelemben használja a regnum kifejezést egyszerre J. Adamus: О monarchii Gallowej. Warszawa 1952, 124. Amit Zbigniew elvesztett, az a regnum, itt a principális fejedelmi hatalom, míg Boleslaw regnum gyanánt az államot szerzi meg. 124 E király nélküli regnummal kapcsolatban lásd: Wyrozumski 1994, 11. 125 Vö.: B. Kürbis: Die Epistola Mathildis Suevae an Mieszko II in neuer Sicht. Ein Forschungsbericht. Frühmittelalterliche Studien 23 (1989), 318-343. (a továbbiakban: Kürbis 1989); G. Labuda: Mieszko II Król Polski (1025-1034). Czasy przelomu w dziejach pazstwa polskiego (a továbbiakban: Labuda 1992). Krakow 1992
