Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 365 és ő a mindenki, de természetesen legfőképpen III. Boleslaw számára mérvadó előd,110 és az első király kiemelt kezelése révén közvetlen kapcsolat teremtődik Ferdeszájú Boleslaw és az első lengyel király között. Ilyen feltételek mellett természetes, hogy az első könyvben megjelenített múltbéli eseményeket is, így a gnieznói találkozót is közvetlen összefüggésben lehet láttatni III. Boleslawval. A fenti idézetben világosan kifejezésre jut Zbigniew diszkreditálásának írói szándéka. Ennek a feladatának kétféleképpen próbált eleget tenni a gesta-szerző: egyrészről be kívánta bizonyítani, hogy Zbigniew eleve illegitim trónkövetelő volt, másrészről azonban arra törekedett, hogy Boleslawot ab ovo egyedüli legitim uralkodóként ábrázolja. így a megvakított hercegről már első megemlítésekor — a bibliai Ábrahám két fiát hozva fel példaként — kifejezésre juttatta, hogy konkubinátusból származónak tartja,11 1 és Zbigniew sorsának későbbi rosszra fordulását egy jóval korábbi eseményhez, a Wladyslaw Herman és fia, Zbigniew közötti 1096-ra datálható hatalmi harchoz köti.112 A végső ítéletet azonban a harmadik könyv egyik utolsó fejezetében mondja ki a szerző az akkor már halott Zbigniewről: hosszasan ecseteli, hogy Zbigniew — akit öccse azzal a feltétellel, hogy meghódol előtte — visszafogadott, ahelyett, hogy bűnbánatot tanúsított volna, vazallus helyett úrként érkezett vissza, és a hatalomra tört.11 3 Ehhez kapcsolódva lényegesen nehezebb akadályt jelentett Boleslaw Jogos" egyeduralmának bebizonyítása. A fenyegető trónviszály miatt Wladyslaw Herman megosztotta az országot két gyermeke között. Az ország felosztásának leírását természetesen Gallus sem kerülhette meg,114 azonban egy, a felosztás tényét közlő szövegrészlet mellé „csatolt" jelenetben Wladyslaw Herman szájába adja, hogy si ambo probi non fuerint, vei si forte discordiam habuerint, ille qui exteris nationibus adheserit et eas in regni destruccionem induxerit, privatus regno patrimonii iure careat; ille vero solium regni lege perhenni possideat, qui honori terre melius ei utilitati provideat.115 Nyilvánvaló, hogy Zbigniew majd másfél évtizeddel későbbi tette, a németekkel és a csehekkel való szövetkezése jelenik meg ebben a sokká? korábban történt eseményhez fűzött írói kommentárban, és az sem lehet kétséges, hogy célja annak bebizonyítása, hogy csak Boleslaw jogosult a trónra, Zbigniewnek pedig sem erkölcsi, sem formális joga nem volt az uralkodásra.11 6 Kevesebb súlyt tulajdonított azonban a szakirodalom annak, hogy milyen formában képzelte el Gallus Anonymus (és így vélhetően III. Boleslaw) ezt az egyeduralmat. A névtelen szerző a második könyvtől, tehát Ferdeszájú Boleslaw történetének kezdetétől fogva rendszeresen regnum néven emlegeti Lengyelországot, illetve Boleslawot állandó jelleggel a regnum kifejezéssel hozza összefüg-110 Plezia 1947, 66. 111 Gallus, 67.: „Nec absurdum ullatenus ulli discreto videatur, si in hac história cum legitimo concubine filius inducatur. Nam in história principali dUo filii Abrahe memorantur, sed ab in vicém a patre pro discordia separantur. Ambo quidem de patriarche semine procreati, sed non ambo iure patrimonii coequati. " 112 Uo., 72. „Ibi spero, miser Zbigneus paterna malediccione, qljod futurum erat, premeruit." 113 Uo., 155.: „Bolezlaus Zbigneum in Poloniam revocavit; videlicet si verbis sue legacionis mens humilis concordaret et si se pro milite non pro domino reputaret." 114 Uo., 74. „Unde pater nescio quid suspicans, confestim inter eos regnum divisit." 115 Uo., 75. 116 Plezia 1947, 59-60.; Kürbis 1989a, 60.
