Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 363 tasztrófáját9 3 nem lehetett megkerülni a műben sem. így III. Boleslaw haditetteinek ábrázolása mellett a gesta másik vezérelve a megfelelő magyarázat megtalálása Zbigniew halálára. Természetesen úgy, hogy közben a főhős — a mű második számú vonulata szerinti testvérgyilkos — ne veszítse el makulátlanságát. A gesta harmadik vezérelve már merőben külpolitikai jellegű. A harmadik könyv tetemes részét egy, Gallus számára már kortörténeti közelségben levő esemény, a birodalommal, közelebbről V Henrik királlyal kiújult háborúskodás teszi ki. Ismeretes, hogy V Henrik már IV Henrik halála után, de még császárrá koronázása előtt, 1108-ban először Magyarországra támadt, majd egy évvel később Zbigniew szövetségeseként Lengyelországot is megpróbálta elfoglalni. A közben német-cseh-lengyel konfliktussá terebélyesedő háború leírásának is nagyon tág teret szentelt szerzőnk, a harmadik könyv huszonhat fejezete közül kilencben ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az irodalom már korábban felfigyelt a harmadik könyv egyik részletére, amely egyfajta összegzésként magába foglalja a gesta valamennyi vezérmotívumát. A Gallus leírása szerint az 1109-es lengyel-német háború során V Henrik háromszáz márka adót követelt III. Boleslawtól, valamint azt, hogy az országot ossza meg Zbigniewvel.94 A gesta-szerző válaszként a következő mondatokat adja a lengyel fejedelem szájába: „Si pecuniam nostram vei Polonos milites pro tributo requiris, si libertatem nostram non defendimus, pro feminis nos habeas, non pro viris. Hominem vero seditiosum recipere, vei unicum cum eo regnum dividere, non me coget ullius violencia potestatis, nisi meorum commune consilium et arbitrium meeproprie voluntatis. QUodsi bonitate, non ferocitate pecuniam vel milites in auxilium Romane ecclesie postulasses, non minus auxilii vei consilii forsan apud nos, quam tui antecessores apud nostros impetrares. Ergo provideas, cui minaris, bellum inventes, si bellaris. "95 Erről a jelenetről már a régebbi kutatás is megállapította, hogy egyszerre volt hivatott kifejezésre juttatni Lengyelország függetlenségét a birodalommal szemben, illetve Boleslaw egyeduralmi törekvéseit.96 Az idézet értelmezésében Czeslaw Deptula tanulmánya jelentett továbblépést.9 7 A hermeneutikai elemzés szerzője — gyakorlatilag először az irodalomban — közvetlen összefüggésbe hozta az 1109-es háborúról szóló szövegrészletet és a gnieznói találkozót. Deptula úgy vélte, hogy Gallus — az 1109-es háború miatt — a gnieznói találkozó ábrázolásában a lengyel fejedelem és III. Ottó személyes barátságára és együttműködésére helyezte a hangsúlyt,98 és ezzel próbálta csökkenteni egy későbbi háború Lengyelországra nézve fenyegető veszélyét,99 illetve Bátor Boleslaw és a császár néhai találkozásában a mondabeli Popiel fejedelem és Piast első államalapítása után az újrakezdést vélte felfedezni.10 0 93 Plezia 1947, 181. 94 Gallus, 130. 95 Uo., 130 96 Plezia 1947, 59-60. 97 Cz. Deptula: Galla Anonima mit genezy Polski. Studium z historiofilozofii i hermeneutyki symboli dziejopisarstwa sredniowiecznego. Lublin 1990 (a továbbiakban: Deptula 1990), 313-337. 98 Uo., 331. 99 Uo., 331. 100 Uo., 325.
