Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 361 vegrészleteket egymás mellé téve — olyan képet nyerünk az egész történelmi eseményről, mintha a császár a fejedelmet látogatná meg, és a látogatás eredménye a koronázás, a lengyel királyság kezdete lenne. Már korábban rámutatott a történeti irodalom, hogy összevetve a találkozóról fennmaradt kétféle hagyományt, úgy tűnik, mintha két egymástól teljesen különböző eseményt mutatnának be: a császár látogatását és egy Gnieznóban megtartott zsinatot, illetve Boleslaw hatalmi státuszának megváltozását.7 9 Ezt csak annyiban kívánjuk kiegészíteni, hogy a lengyel ősgesta nézetünk szerint nem kettő, hanem három eseményt egyesít. A császár látogatásának mindenütt ismert, Ottó által is legfontosabbnak tartott8 0 okát kiegészíti az elveszett Adalbert-passióból nyert részekkel, a fejedelem felemelésével, és legfontosabb írói tevékenységként teljesen új információként megkoronáztatja Boleslawot a császárral. Nézetünk szerint a továbbiakban arra kell keresni a választ, hogy Gallus Anonymus miért emelteti trónra a császárral a lengyel fejedelmet? Gumplowicz,81 Wenskus8 2 és az ő nyomán Fried 83 abból indultak ki, hogy még Bátor Boleslaw életében egy szláv (Gumplowicz), közelebbről lengyel (Wenskus, Fried) szerző az akkoriban keletkezett Liber de passione martyrist kiegészítette Lengyelországot érintő információkkal, és még akkoriban belefoglalta a koronázásról szóló történetet,84 azaz az irodalom ezen vonulata egy még 11. századi hagyományt vélelmez, míg mások, így többek közt Brackmann8 5 , az ő nyomán Deér,8 6 valamint Appelt87 12. századi, a mű keletkezése időpontjához köthető hagyományt propagálnak.8 8 Előre kell bocsátanunk, hogy e két álláspont közül azt tartjuk elfogadhatóbbnak, amely valamiféle 12. századi gyökereket vélelmez a gnieznói találkozó leírásában. Egy, még Bátor Boleslaw korába datálható tradíciót kevésbé tartunk valószínűnek, miután a térségben a történetírás kezdetei későbbre keltezhetőek, és éppen Gallus Anonymus személye mutatja, hogy még a 12. század elején is külföldről kellett az udvarba hívni az első nagyobb szabású történeti mú szerzőjét. Mindazonáltal a jelen munkában való továbblépéshez — úgy véljük — magán az inkriminált forrás elemzési módszerén kell változtatnunk. Mint már utaltunk rá, a szakirodalomban kezdődött újabb vita óta a kutatás a gnieznói találkozó Gallus Anonymusnál olvasható verzióját annak mentén kísérli meg értelmezni, hogy Johannes Fried elmélete a részleges, korlátozott érvényű koronázásról tartható-е 79 Labuda 2000, 188. 80 Lásd erre Gnieznóban kiállított oklevelét: MGH Diplomata II; Nr. 349.: „actum in Sclavania in civitate Gnesni ubi corpus beati martyris Adalberts requiescit foeliciter. " 81 Gumplowicz 1902, 596-597. 82 Wenskus 1956, 177-178., továbbá 224. 83 Fried 1989, 69. 84 Egy elveszett lengyel őskrónikát sejt ennek hátterében G. Labuda: Zródla historiograficzne kroniki Anonima Galla. Sprawodzania Poznanskiego Towarzystwa Przyjaciól Nauk 44 (1960), 21-22. 85 H. Brackmann: Kaiser Otto III. und die staatliche Umgestaltung Polens und Ungarns. Berlin 1939 (a továbbiakban: Brackmann 1939), 6. 86 Deér 1942, 22. 87 H. Appell: Die angebliche Verleihung der Patriziuswürde an Boleslaw Chrobry. In: Geschichtliche Landeskunde und Universalgeschichte. Festgabe fur Hermann Aubin zum 23. Dezember 1950, Hamburg 1951, 68-81, 71. 88 Althoff 1996, 139.
