Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3

32 HÁMORI PÉTER hány hét alatt 15.000 példányban küldték szét az országban, a községekben pedig ki is dobolták.15

0 Aligha meglepő, hogy elsőnek azokban a déli vármegyékben kezdődött el az új törvény alapján munkásházak építése, amelyeket korábban erőteljesen érintett a munkásmozgalom. Az itteni közigazgatás vezetőiben lassan megért az elhatározás egy aktívabb, megelőző jellegű szociálpolitika folytatására.15

1

Nem volt mellékes az sem, hogy ezeken a területeken 1901. óta már folyt hasonló tevékenység, így bizonyos tapasztalatok rendelkezésre állottak. Elsők között Csongrád vármegye jelentkezett a Földművelésügyi Minisztériumnál; a még 1907-ben megkezdett építkezések nyomán 50-50 házat fejeztek be Horgoson, Tápén és Sándorfalván.15

2

Békés vármegye közgyűlése még a törvény képviselőházi tárgyalása során megszavazta, hogy a kihirdetés után azonnal kapcsolatba lép a földművelésügyi miniszterrel újabb munkásházak létesítése érdekében.15

3

Csanád pedig a vármegye költségvetése terhére több községben vett építési telkeket, melyeket a későbbi munkásházépítések számára szándékoztak rendelkezésre bocsátani, kamatmentes kölcsön formájában.15

4

Püspökladány nagyközség elöljárósága 100.000 korona államsegélyt kért és kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól ugyanerre a célra, amelyből szűk másfél év alatt sikerült felépíteni az akkor 258 házból álló Darányi-telepet.15

5 Torontálban néhány hónappal a törvény elfogadása után a vármegyei közgyűlés 1000 ház építésére vállalkozott, szinte ellenszavazat nélkül. A települések kijelölésénél ugyan a munkakínálatra is tekintettel voltak, de a legfőbb szempont továbbra is az maradt, hogy a munkásnak „otthona legyen, amelyet szeret, hogy felébredjen benne a vagyonszerzés iránti törekvés, hogy ezzel kapcsolatban szorgalma növekedjék, erkölcsei javuljanak." Komoly gondot okozott azonban az érintettek ellenállása. Sokallták az évi 33.30 koronás törlesztést, amely meghaladta a korábbi lakbéreket, de legfőképp a megyei mérnök igényeit tartották túlzottnak, „urizálásásnak" és feleslegesnek ítélve a falun szokásosnál nagyobb méretű ab-150

A 67.000/1907. FM. rendelet kinyomtatása. MOL. К 178. FM. Ein. 7895/1907; Jelentés a 67.000/1907. FM. rendelet szétküldéséről (PML. PPSK Alisp. IV 408. b. 30.624/1907.) 151

A folyamat egyik mérföldkövének lehet tekinteni, hogy Békés újonnan kinevezett főispánja székfoglalójában kiemelte: „A szociálizmus terjed, s már-már olyan áramlatokban szállja meg közéletünk sánczait, hogy igényei jogosult részének kielégítését az államkormányzati bölcsesség is javasolja, s a humanizmus is követeli. Ezt az emberbecsülés igaz mértékét követelő és a felebaráti szeretet gyógyító balzsamával kielégíthető szocziálizmust jogosultnak s az állam és az összes közhatóságaink oltalmazó és segítő pártfogására méltónak tartom." (Dőry Pál ő méltóságának Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula, 1908.) 152

Csongrád megyei építkezések. MOL. FM.Ált. К 184. 1073. cs. 1914-31/1. Nem meglepő, hogy a vármegyében korábban éppen ezekben a községekben voltak a legjelentősebb munkásmegmozdulások. (Vo.: Farkas József: Agrárszocialista mozgalmak 1890-1907, im.) 163

A békésmegyei munkásházak, im. 154

Csanád vármegye közgyűlésének iratai, CSML-MF] IV 402. b. 120, 191, 472 és 685/1907. kgy; 111/1908. kgy. 155

Püspökladányi munkásházak ügye. MOL. FM. Ált. К 184. 1345. cs. 1915-31/1; Alispánok és polgármesterek jelentései az 1911-ig felépített és elkezdett házakról. Uo, 604. cs. 1912-31/1. tétel. A püspökladányi telep annyiban képez kivételt, hogy itt a Földművelésügyi Minisztérium vásárolta meg a Vallásalaptól a házak telkeit, és a munkások az építéshez készpénzt kaptak.