Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 31 letbe lépett. Végrehajtási rendelete is csakhamar megjelent, néhány kérdésben pontosítva az előbbi szövegét.14 5 A legfontosabb várható nehézség a helyi hatóságok esetleges vonakodása volt. Erre a törvényalkotó is gondolt, amikor a község, város vagy törvényhatóság visszautasító végzése esetére lehetővé tette, hogy más, erkölcsi köztestület vegye igénybe a kölcsönt és az állam kamattámogatását. A rendelet ezen lényegesen túlment, amikor kilátásba helyezte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium minden esetben megbízottat küld a helyszínre, ha legalább tíz kérelmező van a faluban; a megbízott feladata pedig nem csak a jogi lebonyolításban való segédkezés volt, hanem a helyi hatóságok meggyőzése is... Az 1907-es ikertörvény ugyan nem szólt róla, de ugyanebben az évben kezdődött meg az a kísérlet, mely a mezőgazdasági munkások fóld utáni sóvárgását igyekezett lecsillapítani kis földbérletek létesítése és ezzel a munkalehetőség és a kereset állandóbbá tétele útján. Mivel az állam ilyen célokra szánt anyagi erejét a telepítések teljesen lekötötték, és talán azért is, mert az ott elkönyvelt kudarcok elvették a minisztérium kedvét újabb, kétes kimenetelű földbirtok-politikai akcióktól, a földbérletek megszerzését szövetkezetekre bízták. Ilyen terv korábban már Kárpátalján is felmerült, ahol Egán Ede a Schörnborn grófoktól és a kincstártól 25 évre bérbe vett 12.622 hold földet, ám ott a tényleges kisbérletekre osztás Egán halála miatt elmaradt.14 6 Csaknem nyolc évvel később, a Temes vármegyei Lieblingben alakult meg az első földbérlő-szövetkezet,147 melynek példáját a barsi Brogyán, a somogyi Tótszentpál és a bács-bodrogi Mélykút község szövetkezetei követtek. A kivétel nélkül „alulról", az érdekeltek által kezdeményezett társaságokat az állam eleinte csak kisebb segéllyel támogatta, majd 1909-től — mint a „gazdák nevelőiskoláit" — az Országos Központi Hitelszövetkezet alá rendelte őket.14 8 Evvel papíron a „szakszerűséget" kívánták megvalósítani, azonban úgy tűnik, sokkal inkább a patronálás (elsősorban a fölöttébb gyanakvó törvényhatósági ellenőrzéssel szemben) és a szemmeltartás volt a cél.14 9 A gazdasági munkásházak építéséről szóló törvény végrehajtása A Földművelésügyi Minisztérium még 1907. őszén szokatlan energiával fogott hozzá a munkásház-törvény megvalósításához: a végrehajtási rendeletet né-145 67.000/1907. FM. rendelet a gazdasági munkásházak létesítésének állami támogatásáról szóló 1907. évi XLVL t-c. végrehajtása tb. Magyarországi rendeletek tára, 1907. M. Kir. Igazságügyminisztérium, Budapest, 1908. 1446-1454. 146 Gyurácz Ferenc, im. 147 Az első magyarországi mezőgazdasági és ipari hitelszövetkezeteket szintén Erdélyben alapították Németországban tanult szász iparosok, Hermann Shultze-Delitzsch-i önsegély-elvet követve. Károlyi Sándor szervezte Pestmegyei Hitelszövetkezet csak 1886-ban követte példájukat. Az 1898:XXII. törvénycikk nyomán ebből nőtt ki az Országos Központi Hitelszövetkezet, nagyarányú állami tőkesegéllyel. (Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó szövetkezetek ismertetése. Budapest, 1932; Fritz Schulte: Die Bodenkreditinstitute der Österreich-ungarischen Monarchie 1841-1910. Duncker & Humblot, München, 1912. 23-27.) 148 Kajcsos Ferenc: Földbérlőszövetkezeteink szervezete és a mélykúti foldbérlőszövetkezet monográfiája. Budapest, 1942. és Valkó László: A hitel. In: A magyar szociálpolitika feladatai, im. II. köt. 711-721. 149 Országos Központi Hitelszövetkezet Földbérlőszövetkezeti Osztályának iratai: MOL. Z 148, 1142. tét.
