Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323) 297

I. KÁROLY KIRÁLY HARCAI A TARTOMÁNYURAK ELLEN. 341 — képviselték a király álláspontját, és az ország eléggé súlyos ügyeiről tárgyaltak (V/924., V/927.). Az egész esztendőből mindössze egyetlen katonai akcióról maradt ránk adat. Augusztus 11-én Dózsa erdélyi vajda Sirok vára alatt bocsátott ki ok­levelet, ahonnan kiderül, hogy a vajdával együtt a király szolgálatában e hadjá­ratban részt vett a peres fél (V/880.). Dózsa október 7-én már Debrecenben adott ki oklevelet (V/906.), azaz a katonai cselekmény ekkorra véget ért. Sirok ostro­máról későbbi oklevelek is szólnak. 1323-ban együtt szerepel Sirok és Trencsén (VII/16.), illetve Sirok, Fülek és Trencsén (VII/432.) bevétele. Valamivel részlete­sebben egy 1324. évi diploma számol be Sirok elfoglalásáról. Eszerint Druget Fülöp szepesi és újvári ispán Dózsa erdélyi vajdával együtt királyi parancsra a Csák Máté által tartott Sirok várát vívta, és ugyanitt még Trencsén ostromáról is szó esik (VIII/365.). Engel egész sor vár visszavételét kapcsolta Sirok bizonyosan 1320. évi bevételéhez: Fülekét (olyan megfontolásból, hogy együtt említik Sírok­kal, 128. 166. jegyzet), továbbá gömöri és dél-nógrádi erősségekét (127.). Mivel Sirok elfoglalása — többször is — Trencsénével együtt szerepel, ami 1321-ben volt, ez nem jogosít fel arra, hogy Fülekkel (és további várakkal) kapcsolatban bizonyosra vegyük az 1320. évi dátumot. Kései adatok visszavetítése és pontos dátumhoz kötése nem kis veszélyek és tévedések forrása, ezzel kapcsolatban fen­tebb már említettem Buják példáját. Az imént elmondottak okán szerfelett kér­désesnek tekintem, hogy lehet-e 1320-ban újabb katonai akcióval számolni az észak-erdélyi Mojs ellen. 1320 végére Károly visszaérkezett a Felvidékről Temesvárra, 1321. január 6-tól (VI/7.) május 19-ig (VI/138.) bizonyosan itt tartózkodott. Eközben nagy fon­tosságú esemény történt: március 18-án meghalt Csák Máté.4 8 Ennek híre gyorsan terjedt, a pannonhalmi apát képviselője ezt május 3-án a veszprémi káptalan (VI/114.), május 8-án pedig a zalavári konvent előtt hírül adta (IV/123.). A hadi készületek már ezt megelőzően megtörténtek, sőt májusra a királyi had is elindult a nyugati Felvidékre. Május 1-jei hír szerint emberek sietve uruk, Druget Fülöp hadseregébe mentek (VI/НО.), e hó 24-én pedig Dózsa erdélyi vajda hadseregében levő emberről értesülünk (VI/149). Május 30-án a vasvári káptalan előtt említik a hadba vonulást, illetve a hadoszlásig történő maradást (VI/154.). Károly május 19-én már jutalmat adott Appony vár visszavételében mutatott érdemekért (VI/138.). Felsőlendvai Miklós június 14-én Nagytapolcsányban állított ki okleve­let, és maga mondta el, hogy Csák Máté halála után királyi parancsra hadsereggel ment annak tartományába Máté várnagyainak hűtlensége miatt (VI/166.). Május vége felé a király is útnak indult, és június 26-án Budán keltezett (VI/181.). Rö­viddel utóbb, július 6-án már Léva vára alatt volt (VI/192-193.), július 13. (VI/200.) és augusztus 6. között pedig Trencsén vára alatt (VI/216.). A sikeres ostrom e­redményeképpen augusztus 8-án már a sasfészekben, Trencsénben adhatott ki oklevelet (VI/217.). A vár megvívásáról számos későbbi oklevél szól (VI/428., VII/27., VIII/408. stb.), ezekből tudható, hogy annak védelmében Máté unokaöcs­cse, Cseh István játszott nagy szerepet.49 Abban, hogy Máté uralma ilyen gyorsan összeomlott, a tartományúr halálának és tetterős közvetlen utód hiányának volt 48 A 31. jegyzetben i. m. 257. 49 Gyula Kristó: Stephanus Bohemus. Historické Stúdie 12 (1967) 205-210.

Next

/
Thumbnails
Contents