Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
28 HÁMORI PÉTER tisztviselő lelkiismeretessége folytán meg is indult az eljárás, akkor sem biztos, hogy az elmarasztalás megtörtént.13 6 Szemben az idézett 1907:XLV törvénnyel, a vele együtt benyújtott, a gazdasági munkásházak építéséről szóló javaslat szinte ismeretlen maradt.13 7 Míg az előbbi rendelkezés a cselédek számára biztosított kisebb-nagyobb szociális juttatásokat, addig az utóbbi a többi gazdasági munkás helyzetén igyekezett javítani. A napszámosok, summások, törpebirtokosok és más, az illékony munkalehetőséget kergető munkások problémái közül — hasonlóan a korábbi évek elképzeléseihez — egyet, a lakáskérdést ragadott ki. A vármegyei előterjesztések nyomán Földművelésügyi Minisztérium szakértői arra az álláspontra jutottak, hogy a mezőgazdasági munkásság lakáshiányának alapvető oka a hitelképtelenségükben kereshető. Az, hogy a kérdést szövetkezetek létesítése űtján rendezzék, csaknem tizenöt év agrármozgalmai után — aligha meglepő módon — nem volt népszerű gondolat sem a törvényhatóságok, sem a minisztérium hivatalnokai előtt. Ehelyett az állam és a helyi (vármegye-városi, illetve községi) önkormányzatok egymás mellé rendelésében vélték föllelni a megoldást.13 8 Szemben a vagyonnal nem rendelkező mezőgazdasági munkással, a települések többnyire elégséges fedezetet tudtak kínálni a bankoknak, emellett, mint hitelért jelentkezők, bizonyos társadalmi presszióval is tudtak élni a hitelintézetek irányában (ebben leginkább a törvényhatóságok voltak kedvező helyzetben). A kölcsönt aztán ők adhatták volna sok. Uo. 240-251; Erődi-Harrach Béla: A társadalmi organizáció jelentősége a szociális munka szempontjából. In: A magyar szociálpolitika feladatai, im. I. köt. 165-182; Valkó László: Az új magyar szociálpolitika. Szociális célkitűzések és a céltudatos szociálpolitika. Magyar Társaság Könyvei, 2. Magyar Társaság, Budapest, 1940. 8.). A tisztiorvosok helyzetére: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főorvosának felterjesztése a belügyminiszterhez. PML. PPSK Alisp. IV. 408. b. 21.989/1909. 136 Bizalmas miniszteri utasításra számos cselédlakás-kihágási ügyet félbeszakítottak. (Kerék Mihály: A földkérdés és a szociálpolitika. In: A magyar szociálpolitika feladatai, im. II. köt. 655-667.) ' 137 Jó példa erre, hogy a cselédtörvényt igen éles szavakkal és hosszasan bíráló Népszava, de a Magyarországi Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegyesületének hivatalos újságja, a Földmívelők Lapja is mellőzi a törvény említését. A Huszadik Század összefoglalója pedig agrár-szociálpolitikai törvényként még 1908-ban is csak az 1898:11. törvénycikkről szól - meglehetősen elítélő hangon... (.Rónai Zoltán: A magyar szociálpolitika mérlege. Huszadik Század, 1907. 513-540.) A helyi lapok közül csak a Békésmegyei Közlöny írt róla hosszabban, mert Darányi ezt a törvényhatóságot említette meg jó példaként a törvény miniszteri indoklásában. (A békésmegyei munkásházak. Békésmegyei Közlöny, 1907. április 11.) Dolmányos István 3200 ház megépültéről ír, aminek ellentmond a kormány 1914. évi hivatalos jelentése, mely 5991 ház átadásáról és több mint ezer épüléséről számol be, az 1901-1907. közt elkészülteket nem számítva. (Dolmányos István im. 647; A M. Kir. Kormány 1907. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1909. 162; Szeibert János im. 13.) 138 Különösen Kolozs vármegye 1903-ban létrehozott Vármegyei Munkásházépítési Alapjának Szabályrendelete látszik megelőlegezni a törvényt és a végrehajtási rendeletét. Főbb eltérés, hogy csak vármegyei lakos részesíthető kölcsönben, és sertésólat, istállót is szándékoztak építeni a ház mellé, melyet egységes terv alapján maga a juttatott húzott volna fel. 1906-ban az alapszabályt megváltoztatták: az ólat és istállót törölték, továbbá előírták, hogy szakember vezesse az építkezést. Am a hegyek egeret szültek: 1910-ig nem kezdték meg az építkezést, majd 1913-ban a Földművelésügyi Minisztérium engedélyével a Munkásházépítési Alap vagyonából Népházépítési Alapot szerveztek, és Teke, Gyalu, Hadalmás községben kezdtek népházakat építeni. (Kolozs Vármegye Hivatalos Közlönye, 1903. június 20, 1906. november 8; MOL. FM. Ált. - К 184. 1345. cs. 1915-31/1.)
