Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3

A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 29 tovább az egyes személyeknek. Mindehhez az állam kamattámogatással és némi nyomásgyakorlással járult volna hozzá (az utóbbi az esetleg vonakodó önkormány­zatok meggyőzését szolgálta). Az elképzelés kidolgozásakor valószínűleg ismét a német szociálpolitikát, a városi lakásalapok egyes megoldásait vették alapul. Darányi, mielőtt annak országgyűlési tárgyalása megkezdődött volna, elő­szentesítésre elküldte a törvénytervezetet az uralkodónak.13 9 A miniszter az ál­talános indoklásban mindenekelőtt sietett leszögezni: „A mezőgazdasági munkás­lakások ügye, melynek helyesirányú rendezése nem csak a munkás jóléte és az ezen alapuló társadalmi béke, hanem a közgazdaság, közegészségügy és a közren­dészet szempontjából is kiváló jelentőségű, Magyarország egyes vidékein igen el­maradott állapotban van. A kisebb községben és városokban a magán vállalkozás tartózkodik a kevésbé jövedelmező munkásházak építésétől, s e miatt a lakáshiány [annyiral égetővé válik, hogy egyes alföldi helységekben a munkás éves jövedel­mének 20 %-áért másik, sőt harmadik családdal kénytelen egy helyiségben élni." Ehhez azonban rögtön hozzáfűzte az intézkedés kivételes jellegét is: „a segítésre első sorban hivatott községek és törvényhatóságok másnemű közterheik miatt képtelenek a gazdasági munkások házépítésre vagy lakásszerzésre irányuló tö­rekvéseit anyagilag kellőképpen támogatni, a munkásházak kérdése állami támo­gatás nélkül meg nem oldható."140 Ezek után következett a javaslat részletekbe menő indoklása. Sajátos módon a helyi hatóságokat nem csak azért látta szükségesnek bevonni a végrehajtásba, mert azok ismerik az adott község viszonyait (s persze a juttatandókat is), hanem azért, mert tartott tőle, hogy „a törvényhatóság és a község, a municipiális tár­sadalompolitika elsőrendű szervei, más egyéb szociális követelményeikről is le­mondanak, abban a reményben, hogy azokat az állam fogja elvégezni."14 1 A húsz­éves házadómentesség indoklása meglehetősen sablonosra sikeredett, miután a miniszter határozott mozdulattal húzta át az eredeti szöveg azon pontját, mely szerint ez „némileg kiegyenlíti a házadómentesség adórendszerünknek a létmini­mum adómentességének hiányaival kapcsolatos letagadhatatlan hátrányait". Da­rányi a továbbiakban hosszasan ecsetelte az így létrejövő munkástelepeken ér­vénybe léptetendő kocsmatilalom „erkölcsjobbító" voltát, és részletes számítást mellékelt arról, hogy az évi 300.000 koronás költségvetési összeg érintetlenül ha­gyása esetén a 2 %-os állami kamattámogatással évente 15 millió korona magán­tőkét lehetne befektetésre bírni, ami nem kevesebb, mint 15.000 munkásház é­pítését jelentené. Az uralkodót bizonyára meggyőzte az igen részletes indoklás, 139 A felségfelfolyamodvány szövege két változatban maradt fenn a Földművelésügyi Minisz­térium iratanyagai között. Az egyik az eredeti szöveg, melynek írója sajnos nem azonosítható, a másik pedig a miniszter által átjavított, végül elküldött példány. MOL. К 178. FM. Ein. 3125/1907. 140 A miniszter kihúzta az általános indoklásból a vármegyék azon aggályát, hogy a törvény megalkotása a kis- és középgazdák jövedelmét (akik eddig a házakat és házrészeket bérbe adták), csökkenteni fogja. Ez ellen korábban például Zólyom városa tiltakozott erőteljesen. (Zólyom szab. kir. város polgármesterének jelentése az 1903. évről. Zólyom, 1904.) 141 Arra, hogy ez a félelem nem volt alaptalan, jó példával szolgál Nagykőrös képviselőtestü­lete: 1908-ban, majd 1909-ben ismételten azzal utasították vissza a munkáslakások építésének még a gondolatát is, hogy a városi hivatalnokok nagy részét állami célokra, de az állam támogatása nélkül tartják fenn, s ilyen körülmények közt újabb feladatok átvállalására nem hajlandóak. (PML PPSK Alisp. W. 408. b. 10.901/1909. és 35.302/1910.)

Next

/
Thumbnails
Contents