Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323) 297

306 KRISTÓ GYULA A sikeres várostromokat követő rozgonyi csatát, amelyben egyik oldalról az Amadé-fiak, valamint az őket segítő Csák Máté hadai (ez utóbbiban cseh zsoldosok is), másik oldalról a király mögé tömörült erők (főpapok, bárók, nemesek, városiak, városiasodó szászok, johanniták) vettek részt, 1312. jünius 15-én vívták meg.19 Igazi jelentősége abban áll, hogy a király első sikeres katonai fellépése volt ez a tartományúri erők ellen, önmaga és ország-világ számára bizonyította, hogy képes széles társadalmi támogatás birtokában eredményesen fellépni a kiskirályok ellen. Az út nagy része még Károly előtt állt, de legalább maga az út, amelyen végig kell majd haladnia, biztonsággal ki volt jelölve. Az első oklevél, amely a rozgonyi ütközetről tudósít, június 24-ről való (III/315.), majd június 26-tól kezdődően sok diploma szól erről,2 0 illetve emellett a sárosi és a lublói várostromról (III/317—319., 321., 335. stb.), amelyek az 1312. év legfontosabb katonai eseményei voltak. A király a rozgonyi csatasíkról Sárospatakra vonult vissza, itt legalább három hetet időzött, az oklevelek kelethelyéből következtetve június 29. (III/323.) és július 20. (III/340.) között bizonyosan. Innen nyugat felé indult el, augusztus 10-én Kassa mellett (III/360.), a következő napon a Kassához közeli Perényben állított ki ok­levelet (III/361.), a csata utáni első budai keltű diplomája szeptember 29-ről való (III/372.). Az év hátralevő részét már Budán töltötte (III/376., III/395.). Kérdés, hogy ott maradt-e egészen 1313 késő tavaszáig, amikor oklevelekkel bizonyítha­tóan megint kelet felé indult el. Erre a kérdésre Engel Pál nemleges feleletet adott: „Rozgony után újból a Csák Máté elleni küzdelem került Károly politikájának homlokterébe. 1313. feb­ruár-március folyamán ismét hadat vezetett ellene, ezúttal több sikerrel, mint 1311-ben, mert [1.] Trencsént ugyan nem tudta bevenni, de [2.] elfoglalta Nagy­szombatot, és bár hasztalan [3.1 ostromolta az Ipoly melletti Visket, de [4.] meg­szerezte Nógrádban Hollókőt" (103.). Az itt említett, két hónapnyi időtartamba besűrített négy esemény közül legalább három bizton törölhető. Mindenekelőtt az szolgált Engel számára kiindulópontként, hogy adatgyűjtése szerint Károly kelethelyet tartalmazó oklevelei közül az 1312. évi utolsó november 12-i, míg az 1313. évi első április 2-i, és mindkettő Budán kelt (136-137.), vagyis a két oklevél dátuma több mint négy és fél hónap távolságra van egymástól. Mint vélte: „a király itineráriumában 1312. dec. és 1313. márc. között hézag van, amelybe egy Máté elleni hadjárat pontosan beleillik" (103. 62. jegyzet). Később is többször élt hadjáratok időpontjának meghatározásánál ezzel az eljárással, vagyis hogy a kel­tezési helyek nagyobb hézagait töltötte ki egy-egy katonai akció oda történő be­illesztésével. Ez elvileg sem feddhetetlen eljárás, adott esetben pedig elfogadha­tatlan, hiszen ismerjük az uralkodó 1313. január 6-án Budán kelt oklevelét (III/440.), amely alaposan leszűkíti a csaknem öthónapos távolságot. Ebből már eleve arra kell gyanakodnunk, hogy Károly 1312/1313 telét egészében Budán töl­tötte. Ugyanerre mutat az Engel által erre az időre feltételezett négy esemény forrásbázisának, illetve körülményeinek behatóbb vizsgálata is. 19 A 7. jegyzetben i. m. 487-489. Az ütközetre 1. Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Sorsdöntő történelmi napok. 3. Bp. 1978. 20 A rozgonyi csatával kapcsolatos oklevél-narraíiok tipológiai osztályozását 1. Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Bp. 1973. 104-105.

Next

/
Thumbnails
Contents