Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
26 HÁMORI PÉTER dúlása után az állami pénzből finanszírozott építkezések lelassultak, s 1905-ben pedig már nem is szerepelt újabb összeg a költségvetésben erre a célra.125 Lassan ugyanis hivatalos tényezők is kezdték belátni, hogy az eleinte évi 100, később 300 ezer korona, amit erre a célra a előirányoztak, évi alig 500-600 ház felépítésére elegendő.12 6 Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1907. április 4-én két törvényjavaslatot nyújtott be a Képviselőházban.12 7 Ezek közül az első, amely a „Gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról" címet viselte, elkeseredett viták tárgya lett.12 8 A cselédek munkaviszonyának részletes körülírása elsősorban szigorításokat tartalmazott, ami a baloldal számára elfogadhatatlan volt. U-gyanakkor a gazdaszervezetek is kétségeiket hangoztatták, ám ők éppen a tervezet szociális részei miatt. Sok kisebb rendszabály mellett főleg a gazda gyógyíttatási kötelezettsége miatt tiltakoztak: az ugyanis a nagybirtokon általában nem okozott különösebb megterhelést, ám az egy-két cseléddel dolgozó, készpénz híján orvost, kórházat még saját magának és családjának sem biztosítani tudó paraszt számára megfizethetetlennek bizonyult. Felvétele a törvény rendelkezései közé ugyanakkor nyílt beismerése volt az önkéntességen alapuló betegbiztosítási rendszer csődjének.12 9 A törvénynek a cselédlakásokra vonatkozó része régi követeléseknek tett eleget. A 29. §. kötelezővé tette új házaknál minden nős cseléd számára külön szoba, kamra és fél konyha biztosítását, kút ásását és árnyékszék állítását, bizonyos létszámon felül pedig ragályszoba építését (bár a meglévő épületek átalakítására tíz év türelmi időt hagyott). Az 57. §. által kirótt legfeljebb 50 korona büntetéspénz azonban, amit a jogszabály megszegőinek fizetnie kellett, legfeljebb a kis- és középbirtokosok számára bírt visszatartó erővel.13 0 125 д m. Kir. Kormány 1905. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1906. 117-118. 126 A M. Kir. Kormány 1906. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1907. 130-133. A jelentés évi 600 házra vonatkozó adata egyébként több, mint optimista volt: házanként kb. 500 koronás költséggel számolt, jóllehet a gyakorlatban l-l ház ára inkább 800-900 korona körül alakult. (Keller Gyula: Gazdasági munkásházak. A Társadalmi Múzeum Értesítője, 1909. 1. 45-54.) A költségvetési kölcsönből 1907. végéig az ország 9 vármegyéjének 25 községében és 1 törvényhatósági jogú városban összesen 697 munkásház épült meg, ismeretlen számú pedig munka alatt volt. (A M. Kir. Kormány 1907. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1909. 130-133.) 127 Az 1906. május hó 19-ére hirdetett Országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi napló. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, Budapest, 1908. VIII. kötet, 4. 128 Dolmányos István: A „derestörvény". In: Magyarország története tíz kötetben. 7/2. köt. 1890-1918. Akadémiai, Budapest, 1988. 644-647. A Huszadik Század egyenesen úgy fogalmazott: a törvény a munkaadók „osztálytudatos felelete" a munkásmozgalomra; megalkotóinak példaképe pedig a cikkíró szerint Werbőczy volt. (Ráez Gyula: Az új cselédtörvény bírálata. Huszadik Század, 1907. 1. 413-445.) 129 Az 1907:XIX. törvénycikk tárgyalásakor az országgyűlésben többen követelték a kötelező betegbiztosításnak a mezőgazdaságra való kiterjesztését; végül a Képviselőházban határozat született arról, hogy a kormány dolgozzon ki és terjesszen be ilyen értelmű javaslatot. (Bikkal Dénes: A mezőgazdasági munkavállalók betegségi biztosításának problémája. Budapest, 1944. 5.) Az önkéntes biztosítás kudarcát egyébként az 1912:V1II. törvénycikk képviselőházi beterjesztésekor a miniszter a gazdasági munkások előrelátásának hiányában jelölte meg. (Magyar Törvénytár. Budapest, 1913. 86-97.) 130 Ennek ellenére az OMGE még 1907. őszén javasolta a „kedvezőtlen tapasztalatok alapján" a törvény módosítását. MOL. К 178. FM. Ein. 1337/1907.
