Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
HOHOLT - HAHÓT. A JÖVEVÉNY NEMZETSÉGEK EREDETÉHEZ 289 Összefoglalva: a Hahót-Buzád nemzetség Hahold személyneve bajor eredetű. A SzN a bajor nemesi klánokban tűnik fel a 8. században. A névadás területe elsősorban Freising, az Isen folyó és Langenpreising környéke. A személynév használata a 8. századig bizonyíthatóan visszanyúlik, és ellentétben a 11. századtól egységesülő és egyszerűsödő német személynévadással, azok közé a nevek közé tartozik, amelyek használata meghatározott vidékre, és Arn salzburgi érsek rokonságára, az Isen-Tegernbach nemesi csoportra jellemző. A személynév a 9. századtól Carinthiában is megjelenik, ami a bajor birtokszerzés és letelepedés következménye. A magyar Hoholdokat a 11-12. században bajorországi családhoz közvetlenül nem tudom kapcsolni, bár a Hahótok többgenerációs Arnold névadása Pfrombach felé mutat, ahol az Arnold204 és a Hahold20 5 név használatban volt, és egy Arnold - Hahold testvérpár20 6 , tehát névpár20 7 is kimutatható. Mindenesetre az a terület, ahonnan a nemzetség ősei Magyarországra érkeztek, Moosburgtól nyugatra fekvő vidék volt, ha egyrészt Kézai Mesn - Wurburg eredetközlése megbízható, másrészt az értelmezésem Wartenbergre elfogadható. Ez az értelmezése ugyan feltételezés, de a Hahold személynevek előfordulása, névföldrajzilag akkor is Freising környékét jelöli ki származáshelyül, ha a Wirburg-Wartenberg értelmezés nem bizonyul helytállónak. Ebben az esetben azonban arról is szó lehet, hogy a Buzád-Hahót nemzetség őse nem közvetlenül Freising környékéről, hanem Carinthiából érkezett. Lehetséges, hogy további családtörténeti kutatással közelebb lehet jutni az eredethez, erre azonban nem vállalkozhattam. Ha az első Hahótok az 1160-as években jöttek Magyarországra, Wartenberg környéki származáshelyük — a vár keltezése — miatt a 12. század hatvanas éveiben történő magyarországi letelepedése elfogadható időpont. Hahótok példája mutatja, hogy személynévadás segítségével eredményre lehet jutni a nemzetségek és esetleg más családok eredetének a kutatásában. Bizonyíték arra, hogy a névfóldrajzi vizsgálatot más nemzetségnél is sikerrel lehet alkalmazni, legalább is annyira, hogy a krónikák állításait igazolni vagy cáfolni lehessen. Wertner Mórnak már feltűnt, hogy a német eredetű nemzetségek az ország nyugati megyéiben, azaz a határszélen birtokosok208 . Meglepő, hogy ezeket a nemzetségeket éppen a nyugati határszélre telepítették. Moson, Sopron, Vas, és Zala megye nyugati része a határvédelmi rendszerbe tartoztak, gyepűterületre esnek20 9 . Ezért valószínű, hogy a nyugati megyékben birtokot kapott német advena nemzetségek olyan időszakokban telepedtek le, amikor a nyugati szomszéddal a kapcsolatok békések és rendezettek voltak.21 0 Mivel az a bajor klán — a Huosi illetve az Isen-Tegernsee csoport —, amelyre a Hohold személynévadás jellemző, a 9. századi Pannoniában, éppen a Hahótok 204 9 3 7-957: Arnolt, 1102-1134: Arnolt de Prumbach, Mon.Boica VI 66, Sturm 1931, 270. 205 J. Sturm 994-1005, 1006-1022 között a freisingi tradíciókban szereplő Magnus-Hahold, Etih-Hahold tanúkat a pfrombachiakhoz kapcsolja: (TradFreising 1338, 1353, 1354, 1369, 1374, 1380, 1605.). 206 1102-1134: Arnold et fráter eius Hoholt de Frumbach, Mon. Boica VI 66, Sturm 1931, 270. 207 A névpárok fontosságáról: Korompay 1978, 1011, 50-52. 208 Wertner M., Turul 16, 1898, 19. 209 Kiss Gábor - Tóth Endre, A vasvári „Római sánc" és a „Katonák Útja" időrendje és értelmezése (Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához I. ComArchHung 1987, 99-137. 210 Válasz csak településtörténeti feldolgozás után lehetséges.
