Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 25 Bár a falvankénti mintaházak építését végül elvették, a Földművelésügyi Minisztérium 1904-ben pályázatot hirdetett meg gazdasági munkás- és cselédházak tervrajzainak kidolgozására.11 8 1906-ban el is hagyta a nyomdát az az album, mely a munkásoknak és gazdáknak javasolt épületek rajzait és költségbecslését tartalmazta.11 9 Az összesen csaknem 100 házterv közös jellemzője volt irreálisan magas áruk: így például a „Kolozsvármegye által segélyezendő munkásházra" 1300, míg mezőhegyesi ménesbirtokon felhúzandó kétlakásos cselédházra 1800 koronát irányzott elő. A tervekből világosan kiderült az is, hogy a minisztérium a „szociális gondolkodásban" meddig kíván elmenni: a cselédházak egyetlen kivétellel közös konyhát tartalmaztak, az idénymunkások szállásául szolgáló „munkástanya" pedig egyik kivitele szerint 20 főre készült, ágyak helyett a padló szintje fölé emelt közös hálópadkával, másik változata szerint pedig 120 fős befogadóképességgel és háromemeletes ágyakkal.12 0 (Megjegyzendő, hogy az utóbbi használatát büntetésvégrehajtási intézetekben ekkor már évek óta tiltották.12 1 ) Az 1907-es mezőgazdasági törvények Az 1905-ben a választásokat megnyerő, ám csak 1906-ban kormányra lépő ellenzéki koalíció egyik legfontosabb feladatának az agrár-szociális kérdések rendezését tekintette, részben kárpótlásul az általános és titkos választójog bevezetése helyett.12 2 1907-re az agrármozgalmak jórészt kifulladtak, így a kormány elkerülhette annak a látszatát, hogy az újabb, a korábbinál szociálisabb törvények megalkotása a munkások által kikényszerített folyamat lett volna.12 3 A reformokat a Baranya vármegye által kezdeményezett és 14 más törvényhatóság által támogatott felirat is erőteljesen sürgette.12 4 A kérés középpontjában az 1898:11. törvénycikk „hiányosságainak kiigazítása" és a munkáslakás-program erőteljes felgyorsítása állt. Utóbbit indokolta, hogy az 1901-1905. közötti időszak nekibuz-118 A M. Kir. Kormány 1903. évi működéséről... im. 110. 119 Gazdasági munkás- és cselédlakások. A földművelésügyi miniszter kiadványai, 16. Budapest, 1906. 120 Sajátos módon magántervezők sokkal messzebbre jutottak ennél elképzeléseikben. Jó példa erre herceg Esterházy főépítészének, Szolnoky Dezsőnek a tervsorozata. A mérnök nemcsak pincét javasolt a kamra alá (verem helyett), hanem a sorház helyett szóló vagy ikerházakat javasolt építeni, mert esetleges parcellázás esetén azok sokkal hasznosíthatóbbaknak bizonyultak. (Szolnoky Dezső: Cselédházak. Köztelek, 1908. december 23, 2778-2782.) 121 Szöllösy Oszkár. Magyar börtönügy. Budapest, 1930. 127-129. 122 Wekerle miniszterelnök 1906. október 12-én a Képviselőházban „rendszeres" és szociális politikát ígért. (Az 1906. május hó 19-ére hirdetett Országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi napló. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, Budapest, 1908. III. kötet, 22-25.) A földművelésügyi miniszter személye is a stílusváltás biztosítéka volt: az aratósztrájkokkal szemben nem erélyt, hanem mindenekelőtt „körültekintő, tapintatos" magatartás várt el a hatóságoktól és azt, hogy a szerződés tiszteletben tartása mellett igyekezzenek békése eloszlatni az ellenállókat. (Felségfelfolyamodás az aratás lefolyása tb. MOL. К 178. FM. Ein. 7974/1907) 123 Mailáth József 1906-ban a törvény-előkészítés hírére sietett leszögezni: „A munkások helyzetének javítása és a szocziálista kérdés olyan két törekvés, melyek kölcsönösen kizárják egymást." (Mailáth József: Bismarck, mint szocziálpolitikus. Budapest, 1906. 63.) 124 Baranya vármegye felirata a földművelésügyi miniszterhez a gazdasági munkások helyzetének javítása tb. (MOL. К 178. FM. Ein. 8428/1907. és jelentéktelen szövegbeli változásokkal: PML Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Törvényhatósági Gyűlésének iratai IV 403. a. 1823/1906. kgy.)
