Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
288 TÓTH ENDRE valóságnak, már amennyire a dinasztikus birtoklást, és nem a Hahótok származását jelöli. Mivel nincs nyoma annak, hogy a vidéken a Haholthok éltek vagy bármiféle szerepet játszottak, kérdés: a két földrajzi név nem csupán csakegy vagy két másik, kevésbé ismert helynév helyettesítése-e? A Haholth személynevet használó családok Freising környékén, az Isen folyó körül éltek. Találunk-e ott olyan, a 12. században létező helynevet, amellyel a Vurburg behelyettesíthető? Freisingtől nyugatra, Moosburgtól 8 km-rel DDK-re, Pfrombachtól 4 km-rel délre, az Isarba ömlő Strogen patak mellett fekszik Wartenberg,197 a Wittelsbachok egyik jelentős korai, 12. századi központja. A helynév, amely a 12. századtól adatolt,198 az Isen-Tegernbach nemesi csoport lakóvidékén található. Scheyerni Ottó palotagróf199 1116/1117-ben „in monte Wartenperch" jutott földhöz. Ezt követte a vár felépítése: 1130-tól ismertek az itteni Wittelsbach-miniszteriálisok, 1170-ben pedig Ottó címe palatínus comes maior de Wartperch, ill. Wardenberg.200 A néhány, legkorábbi ismert miniszteriális között Hohold nevű nincs. Viszont a vártól néhány kilométerre fekvő Pformbachban élt a már idézett Hohold és Arnold: vagy ezek családjából, vagy a vár környékén élő bajor nemességből származhatott az a Hohold, aki Magyarországra jött „szerencsét próbálni" és magát wartenbergi eredetűnek mondta: ez a helynév „alakult át" a 13. század folyamán a krónikások tollán az előkelőbb és ismert Wartburgra. Kézai ezt a helynevet ismerte meg, és ami tudása volt a thüringiai birtokviszonyokról, azt felhasználta. A Wittelsbachok a 12. század elején szerezték meg a birtokaikat a Sempt patak vidéken, Wartenberg környékén az Ebersperg grófok birtokainak öröklése által.201 Arra azonban, hogy a krónikakompozíció szóban forgó részének szerzője — a név ismertsége mellett is — miként jutott az orlamündei származás ötletéhez, nem tudok választ adni. Ennek indítéka lehet, hogy az orlamündei grófok neve az Árpád-házi rokonság miatt Magyarországon éppúgy ismert lehetett, mint az 1260-1270-es években szent Erzsébet személyén keresztül Wartburg és Thüringia20 2 . Amellett, hogy Zsófia, I. Béla leánya Weimari Ulrik, krainai, istriai és orlamündei gróf felesége volt20 3 , Gertrud királyné őse Ulrik krajnai, és isztriai egyúttal orlamündei gróf is volt (1T070). Gertrud Beatrix nevű unokahúgát pedig II. Hermann orlamündei gróf vette feleségül. Távolabbi, de lényeges kapcsolat lehet, hogy szent Erzsébet férjének unokatestvére, Hedvig (fl247) Albrecht orlamündei gróf felesége volt. 197 Flohrschütz 1971, 89-92., A wartenbergi vár kutatásához: Sage, Walter, Zur archäologischen Erforschung mittelalterlicher Burgen in Südbayern, Wittelsbach und Bayern 1980, 126-129. 198 1138-1158: Sigfrit de Wartinberch (TradFreising 1545f,) 1138-1158: Otto Chopf de Wartenperch (Uo. 1759c), 1140-1152: Witelo de Wartenperch (Uo. 1546a.); 1141-1147: Witilo de Warttenberc (Uo. 1764), 1148-1158: Sigefrit de Wartenberch (Uo. 1549h), 1196: Ludwicus iudex de Wartenberch, Gebegardus de Wartenberg (Uo. 1569): mind tanúk. 199 Helye a Wittelsbach - családfán: Wittelsbach und Bayern 1980, családfa a kötet végén. 200 Cart. Ebbg. III 39, MB IX 458, 567: a vár kezdetéhez és a miniszteriálisaihoz lásd: Sturm 1937, 355-360. 201 Sturm 1937, 360.; Flohrschütz. Günter, Machtgrundlagen und Herrschaftspolitik der ersten Pfalzgrafen aus dem Haus WittelsbacA, in: Wittelsbach und Bayern 1980, 57.; Genzinger, Franz, Grafschaft und Vogtei der Wittelsbacher vor 1180, in: Wittelsbach und Bayern 1980, 114-116. 202 Ákos mester érdeklődéséről Thüringia iránt: Mályusz 1971, 116-117. 203 Mályusz 1971, 81., de sem Mályusz, sem Wertner nem nevezi meg az orlamündei grófságát.
