Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
286 TÓTH ENDRE a bajor eredetű nemzetség kulturális-vallási hagyományai miatt kapta a ritka Lampert védőszentet, annak lehetőségét egy másik nyugat-dunántúli templom jelzi. (Hosszú)Pereszteg környékén, Vasvártól keletre, ugyan viszonylag későn adatolt szent Udalrik/Ulrik templom a Héderek „kevéssé tapintatos" védőszentválasztása lehet, amikor a templomot az Augsburgot a magyarok ellen védő püspökének (1973) dedikálták:18 6 ma Szentodorfa néven puszta.18 7 A Vashosszúfalu és Káld között fekvő Szentodorfa nyugati szomszédja, Pereszteget a Héder nemzetségbeli Henrik fiak 1279-es birtokfelosztásánál Iván kapta, amit azután hűtlenség miatt 1332-ben elvesztett.18 8 Ha a Hahótok Freising környéki származáshelyét bizonyítani akarjuk, akkor elfogadható választ kell találni arra a kérdésre, hogy Mesn, Wircburg és Orlamünde nevek miként kerültek a magyar krónikákba189 . A Buzádok sem az orlamündei, sem a weimari grófoktól nem szakadhattak ki, éppígy a meisseni őrgrófok közül sem származhattak. Ezek jól ismert genealógiájú családok a 11-12. században. Semmi nyoma annak, hogy bárki közülük Magyarországra jött volna, és főleg pedig ezekben a családokban sem a Hadold, sem a Hohold SzN nem fordul elő. Még hasonló, a bajor klánokban elterjedt neveket sem viselnek. Lehetséges azonban, hogy a krónikák helynevei nem a családi származást, hanem a hivatali helyüketjelölik. A miniszteriálisok kételemű nevére jellemző uruk Stammburgjának a megadása19 0 vagy szolgálati helyük megnevezése:19 1 elvileg tehát a Hahótok származhatnak a meisseni, orlamündei miniszteriálisok közül, ha ott ilyen nevűek kimutathatóak lennének.19 2 Ugyanez vonatkozik más advena nemzetségek származásának megjelölésére is, amit itthon a krónikaszerzők félreérthettek. Ez pedig gyökeresen megváltoztatja a német eredetű advena-nemzetségek származásáról szóló krónikaközlések értelmezését. 186 1408: Zentulrehperezlege et Pereslegfew, 1428; Zentoldrosfalua, 1464 Zentoldro stb., Csánki 11. 784. A helynév nyelvi alakulásához: Melich János, Keresztneveinkről, MNY 10, 1914, 251. Mezei András még két Ulrik templomot ismer a Bodrog megyei Aranyban (1331) és Varasd megyében (1478: Zamlacha-Vidovec). 187 Vas megye földrajzi nevei (szerk. Bárdosi János, Szombathely 1982), Vashosszúfalu 98: 10,18: Szentegyházi dülő, a falutól északra, Káld 95; 179: Ódorfai szil. 188 UB IV 197.=CD VIII:3 582 nr. 269. A cseh Chenyk, Károly Róbert híve kapta. Kérdés, hogy a templom késői említése miatt az Ulrik patrocinium nem tőle származik-e? 189 Adós maradtam annak vizsgálatával, hogy a Buzád-Hahót nemzetség két szarvat vagy bölényfejet ábrázoló címere (Csorna József, Magyar nemzetségi címerek Bp. 1995. rep. és ism. Döry Ferenc, Turul 22, 1904, 93) segít-e az eredet meghatározásában? Tekintettel azonban arra, hogy a bölényszarvak sisakdíszként igen gyakoriak a birodalomban — korábban nyilván pajzsjelvényként — kérdés, hogy egy ilyen vizsgálat döntő lehet-e. 190 Sturm 1937, 381; Störmer 1977, 90, és 94: „Allgemein auffälliger und bekannter ist die Erscheinung, dass sich Ministerialen ihren Beinamen nach dem Haus ihres Herrn geben lassen, selbst nach dem Stammburg ihres Herrn, eine Tatsache, die in der Genealogie schon manche Verwirrung verursacht hat. " Például Konrád wartenbergi bíró, a Wittelsbachok miniszteriálisának a családjából Gebhart Holhausenről, Wartenbergről nevezte meg magát: Flohrschütz 1975, 255. Stb. 191 Störmer 1973, 94.: In den achtziger Jahren des 11. Jahrhunderts wird die Benennung des St. Emmeraner Ministerialen nach Orten häufiger. Bei diesen Orten wird man annehmen können, dass es sich in der Regel um den Dienstort des betreffenden Ministerialen handelt. Flohrschütz 1971, 90: Dies sind die Personen, die sich „offiziell" nach der Burg nannten. Nun bestand aber im 12. Jahrhundert die Gewohnheit, Leute des Ministerialenadels gelegentlich nach den Burgen zu bezeichnen, auf denen sie Dienst taten, zu denen sozusagen gehörten. 192 A Hahold név azonban nem fordul elő, Mályusz 1971, 65, 78.
