Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
HOHOLT - HAHÓT. A JÖVEVÉNY NEMZETSÉGEK EREDETÉHEZ 285 nemzetség birtokán, amelyik az eredet kérdésében jelzés lehet. 1259-ben István ifjabb király Hahold fia Hahold ispánnak visszaadja Radych, villám Сип apud ecclesiam Sancti Lamperti villám Wlkoy (amelyeket IV Béla vett el tőle), minthogy Hahold bemutatta II. András és IV Béla okleveleit, amely szerint a földeket vásárolta.179 A Zala megyei Rédiccsel(?)18 0 együtt említett Cun és Wlkoy ismeretlen. Szent Lambert tiszteletére szentelt templom igen ritka Magyarországon. A szent istváni alapítású181 somlóvásárhelyi apácakolostort ismerem, amelynek első említése:18 2 1075/1124/1217: abbatisse de Tornowa, majd 1212/1412: monasterium beati Lamperti de Thorna.18 3 A szent Lambert/Lanthpert maastrichti püspök kultusza a 12. századtól sírja köré, Liége/Lüttich környékére korlátozódott18 4 . A 9-10 században azonban a birodalom DK-i részein is elterjedt: monostorokat és templomokat építettek a tiszteletére.18 5 Kérdés, hogy a későbbi német patrocinium választásokat mennyire befolyásolta a másik Lambert, Freising szentként tisztelt püspöke (957). Őneki tulajdonították a dóm megmenekülését a kalandozó magyarok gyújtogatásától. О éppen ahhoz a Freisinghez kapcsolódik, ahol és amelynek a környékén a Haholthok is honosok. Nem tudjuk azonban, hogy a vásárlással szerzett birtokon állt-e már templom, vagy ő építtette. Hogy a templom valóban számos említésében. 1075/1124/1217: abbatisse de Tornowa (Mon.EcclStrig I 55); 1212/1412: monasterium beati Lamperti de Thorna (Hazai okmt. VIII, 156.); 1265/1270 sanctimonialium de Tornua (Hazai okit. 44); 1270: Appachasomlya (Dl 8525); 1367: abbatissa scilicet custodissa ecclesie sancti Lamperti de Apachavasarhel (Csánki III 215, 257); 1400: conventus monasterii S. Lamberti de Foroloco (MonVat. 1:4, 235.). Továbbá több, 1297 utáni királyi és pápai oklevél tartalma ellentmond a főkegyúri jog megszűnésének. Szükség van III. András és Ladomér érsek okleveleinek formai és tartalmi vizsgálatára és az ezekkel, valamint az apácakolostorral kapcsolatos egyéb kérdések (pl. az exemptio) kutatására. 179 Wenzel VII Nr. 358, 506-7.; Reg. 1761. 180 д Valko megyei Kuni (Csánki II 328) miatt Wertner a falvakat Valkó megyében keresi: Turul 16, 1898, 21.; Csánki Zala megyébe teszi a három falut. 181 Lukcsics Pál i. m. (178. jegyzet) 182 MonEcclStrig I 55; Az apátságot először az 1075-ös garamszentbenedeki alapítólevél említi, amire Györffy György figyelt fel (Györffy 1952, 328, 15. jegyzet). 183 Hazai okmt." VIII, 156. 184 Muizen, St. Lambert, J. Mertens, ArchBelgica 3, 1950, 155.; Claude Gaier: Le role militaire des reliques et l'etendard de saint Lambert dans la principauté de Liège, Le Moyen Age 72, 1966, 235-249. 185 Freisingben 805-től Szűz Máriával és Corbinianusszal együtt a dóm patrónusa. Neustadtban (Speyeri em.) 987-ben Ottó frank herceg. Seeonban (Bajorország) Aribo palotagróf alapított 999 előtt kolostort az Ariboknál már régóta tisztelt Lambert tiszteletére (Störmer 1973, 149); Lampert volt a védőszentje a Reichanau - Mittelzell-i apátságnak. Az augsburgi dómtól DNy-ra állt egy, Lambert tiszteltére szentelt ismeretlen korú kápolna (Streich 1984, 233.); Warenholzban (Kr. Gifhorn) Bernward hildesheimi püspök szentelt tiszteletére várkápolnát (Streich 1984, 303.). A dachaui Mária, Corbinián és Lampert tiszteletére épült templom 805-ben már állt (TradFreising 805, Nr. 218.); Az Ulrichsberg alatti Pörtschachban (Carinthia, Maria Saaltól nyugatra) templom épült a tiszteletére (MonCarinth. III Nr. 930);(-983-). St. Lambrecht Roseggtől nyugatra (-1217-) kápolna Gösseldorfban (-983-(MonCarinth III Nr. 496.); St. Lambrecht Roseggtől nyugatra (-1217-) MonCarinth, Nr. 1747.; kápolna Gösseldorfban (-1154-), St. Lambrechtsbergben (-1091-); 1096-ban Eppensteini Markward és fia Henrik carinthiai herceg Steierban alapítottak tiszteletére kolostort (Dobsch, H., Herzog Heinrich „von Eppenstein" und die Datierungen St. Lambrecht, Bl. f. Heimatkunde, hrsg. von Hist. Verein f. Steiermark 46, 1972, 122-131.), amely a család házi kolostora volt. Az Inn menti Suben kolostorát a regensburgi várgófok alapították 1050 körül. A 12. században Altenburgban (bei Horn im Waldviertel) Hildeburg von Peugen-Rebgau grófné és fia Hermann alapítottak kolostort a tiszteletére (Tellenbach, Gerd: Die bischöflich passauischen Eigenklöster und ihre Vogteien, Berlin 1928, 48.)
